Dante: Isteni színjáték


Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
Én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
Rajtam a kárhozott nép városába.


Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
Az ős Szeretet és a fő Okosság.


Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel,
Csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus történet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus történet. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 20., kedd

Kyara magányos hétvégéje-Zaphyris


Kyara hónapok óta vidéken élte már mindennapjait;jól esett számára egy kicsit megpihenni távol a főváros zajától.Szabad volt testben és lélekben egyaránt.Volt, hogy naphosszat lustálkodott, volt hogy túrázott vagy az utóbbi napok kánikulájában csak esténként mozdult ki a hűvös lakásból.A hétvégéi is elég változatosan teltek, hiszen Ben sűrűn meglátogatta.Élvezték ezeket a csodálatos napokat;egymás társaságát a megannyi közös programot és nem kevésbé a végtelenbe fúló szex csatákat.Ez a hétvége pont ilyennel kecsegtetett;Ben már hét elején bejelentette szívesen venné a lány társaságát.3 hét telt legutóbbi találkozásuk óta; éppen megfelelően hosszú idő ahhoz , hogy Kyara is vágyja őt.A lány vágyai a hét lassú elteltével napról-napra fokozatosan korbácsolódtak fel; de valahogy most inkább vágyta a férfi társaságát mint magát a testét.Kereste magába a választ; de nem lelte.Olyannyira lekötötte az ok felkutatása, hogy észrevétlenül péntek lett.Sokáig lustálkodhatott ma is;és nagyon vidáman ébredt.Üzenet várta a telefonon;és rögtön megelevenedett a hozzá tartozó meleg szem pár, az a semmihez se fogható érintés;beleborzongott.Mivel estéje szabad volt, így a válaszban el is ígérkezett.Most ismét magába nézett mélyen;és úgy érezte így van rendjén.Ben a szeretője volt; valaha rajongásig szerette,boldog volt társaként, de rá kellett döbbennie a férfi szabadnak született. Ahhoz hogy az övé maradjon el kellett engednie, nehéz volt de attól kezdve szabadon voltak egymással boldogok.Sokan nem értik meg mit jelent szabadon szeretni, és mereven ellenállnak, teljes lényükkel tiltakoznak. Pedig ami nekünk nem jó az épp olyan rossz a másiknak is, ha szeretünk valakit sose akarnánk rosszat neki.Az érzelmek viszont fakulni kezdtek, és Kyara érezte az a szenvedélyes lángolás amit érzett amikor Ben vele volt, már csak szelíden pislákol.Kétségbe esett, és kereste a szeretet és a törődés újabb forrását.Kyara délután kiült a kedvenc kávézója teraszára; könyvet olvasott és szürcsölte a jólesően hideg jegeskávéját.A nap szemből sütött, de már nem vakítóan hiszen késő délután volt.Második korty után ismerős sziluett jelent meg előtte a sétáló utca forgatagában.Jos közeledett határozottan.Kifogástalan öltözéke messziről kitűnt a tömegből.Helyet foglalt, és kellemes beszélgetés vette kezdetét.Ugyan már lemenő félben volt a nap, mégis a kis utcában nem mozdult a levegő.Egyre gondoltak;vízpartra kellene menni.Kocsiba pattantak és az alig 20kmre lévő tóhoz igyekeztek.Kellemesen dübörgő zene és a lehúzott ablakok mellett mindketten megélénkültek.A tóhoz érve már besötétedett és az eget megannyi csillag díszítette, festeni se lehetett volna szebbet.A parton sétálva elhagyatott stég bejáratára bukkantak a nádas mellett.Kisétálva egy fából faragott padot találtak, ahonnan kényelmesen gyönyörködhettek a csillagokban.Igazán meghitt pillanatnak érezte Kyara; és tudta Ben őszintén nem tudja már ezt megadni neki.De ezzel már el is rontotta, hiszen tudta másnap érkezik a férfi.Hosszan ültek Jossal a parton, járt a szél, nézték a csillagokat, sőt még a fürdőzés is felmerült bennük, de más korra halasztották.Jos később hazavitte Kyarát, aki azonnal az ágyába zuhant és délelőttig aludt.A szombat délelőtt elég mozgalmasra sikerült; de Kyara azon kapta magát hogy nincs az a fajta vágyakozás, az a fajta izgalmas vágyakozás Ben kapcsán ami eleddig teljesen normális velejárója volt a férfi érkeztének.Megint magával ragadta a bűntudat, és ismét az okokat kutatta.Pedig nagyon is tudta; minden mértre kész válasz volt benne, de saját magától is félt.De ekkor visszazökkentette a való világba a telefon ismerős hangja; üzenet volt Bentől.Elindult.Késő délutánba hajlott már az idő, mire a férfi megérkezett.Megölelték egymást, és ezzel megnyílt az a kettejük közötti egyedi és titkos csatorna amiért Kyara annyira rajongott, és talán függött is.Csak úgy cikáztak a láthatatlan energia villámok közöttük.Nagyon nehezen tudtak csak elszakadni egymástól, annyira összeolvadtak mindig az ölelésbe.Valahogy ettől egyek lettek; és nem vágytak soha többé a "fél" létre.Mivel strandra menni már igen késő lett volna, és Kyarának nagyon tetszett a tóparti stég és újra akarta élni, sőt talán még jobá akarta tenni a múlt esti élményt ; Bennel is felkeresték a partot.De most Kyara fürdőruhát is vitt, és Bent is kérte készüljön esti fürdőre.Kiértek a stégre, levetették ruháikat és megmártóztak a kellemes vízben.Az ég éppoly csillagos volt mint előző éjszaka;de Kyara még is leírhatatlanul jobban érezte magát.Valahogy Ben lénye,társasága annyival többet adott az estéhez , hogy a tökéletesség határát súrolta.A vízből ölelkezve nézték a csillagokat, csendben beszélgettek, de egyre sűrűbben fult el egy-egy forró csókban a beszélgetés.Pillanatok alatt őrült vágy gerjedt fel mindkettőjükben.Ben különösen gyengéd és érzéki volt, mintha csak megérezte volna Kyara összes titkos vágyát;ott a vízben lettek egymáséi.Borzongás futott végig a lányon, és hiába kereste korábbi kételyeit, nyomukat se lelte.Boldogság lett rajta úrrá.Hazatérve a vizikaland után nagyot vacsoráztak; és hamar ágyba bújtak.De érzékeik a szokásosnál is éberebbek voltak ezekben a hajnali órákban.Ismét finoman kezdték simogatni egymást;érzéki csókokkal lepték el egymás testét, borzongtak a vágytól és a másiktól.A hosszú előjátékot legalább olyan hosszú és gyengéd szeretkezés követte; teljesen átadta magát Kyara az érzésnek mely messze repítette.Úgy érezte még mindig a csillagos tóparton van, érezte a súlytalan levegő illatát, hallotta a nádas "énekét".Együtt jutottak a csúcsra; amely most mindennél kielégítőbben hatott a lányra.De ekkor megérkeztek a viharfelhők is;szomorúság lett úrrá rajta.Megint nem tudta megmagyarázni;szerencse hogy a szoba sötétjében Ben ebből semit nem érzékelt.Görcsösen próbált elaludni, de ekkor rém álom formájába törtek rá a megválaszolatlan kérdések.Reggelig gyötrődött, igazán semmit nem sikerült aludnia.De Ben se tudott, nem mintha ez vigasztalta volna a lányt. A vasárnap hamar elment; vásárolgattak együtt majd megebédeltek,és késő délután értek haza.Kyara átszellemülve, vidám és frissen tért haza a férfival.Délután filmet néztek és sokat beszélgettek.Ettől megkönnyebbült, hisz nem akart az elmúlt éjjelre gondolni.Hamar elaludtak egymás karjában; ami talán mind kettejükre rá is fért.Hétfő délelőtt Ben távozott, és a lányra megint rázuhant a világ legrosszabb érzése: a magány.De tudta hamarosan elmúlik, hisz mindig így van.De hiába teltek-múltak a napok az érzés nem múlt el; de továbbra is jobb volt hazudnia önmagának.

2010. június 13., vasárnap

Az első megismételhetetlen-Zaphyris


Odakint tombol a kánikula;Kyara ehhez mérten egy szál semmiben ücsörgött a kanapén.Egy erotikus könyvet olvasott; ami alapvetően is gerjesztette, de így hogy már hetek óta nem volt férfival sokszorosára korbácsolta szunnyadó vágyait.Keze finoman csúszott mellére; és a mellbimbójával kezdett játszani.Ez még inkább olaj volt a tűzre.Határozottan indult tüzelő ágyéka felé.Először gyengéden kezdte kényeztetni a csiklóját.nem sok kellett hogy hüvelye ütemes összehúzódásokkal reagálja le az izgatóan kellemes érzést.De valahogy úgy tűnt vágyai így nem lelnek kielégülésre.Ekkor váratlanul csengettek.Senkit nem várt, és hiába kutatott emlékezetében , még meg sejteni se tudta ki lehet az.Magára kapott egy szoknyát, meg egy blúzt és az ajtóhoz sietett.Kinyitotta a kulcsra zárt ajtót, és őszinte megdöbbenéssel konstatálta, hogy egy csokor kála fekszik az ajtaja előtt; hiába nézett körbe, sétált el a folyosón a fordulóig senkit nem látott.Tüzetesebben megvizsgálta a csokrot, és egy kisérőkártyát talált benne.Mohón bontotta ki, feliratként csak ennyit talált;Égess el az ajkaiddal!Kyara arcán hatalmas és őszinte mosoly jelent meg, de ugyanakkor nyugtalanság lett rajta úrrá, amikor valaki szorosan megölelte hátulról.Nem nézett hátra, a virág csokrot kecsesen leejtette, hátra nyúlt két karjával és átkulcsolta a férfi nyakát;aki addigra finoman csókolta Kyara vékony nyakát.Keze lassan becsúszott a lány szoknyája alá;és rádöbbent hiába kutat alatta bármily egyéb ruhát; a lány mezítelen.A hosszú ideje elfojtott vágyakozás, és a lány finom illata, meztelensége azonnal felkorbácsolta állati ösztöneit.Határozottan indultak meg a lakás felé;alig várták hogy az ajtót becsukva, elbújva a kíváncsi szemek elöl egymásnak eshessenek.Tom a falhoz szorította a lányt és hevesen erőszakosan csókolta, harapta az ajkait.A harapások egyre durvábbak lettek, még vércsepp buggyant a lány ajkain;ezzel végképp elvéve Tom eszét.Tekintetük teljesen behomályosodott;Tom feltépte a lány blúzát.A gombok világgá gurultak;de nem volt idejük ezzel foglalkozni, mert Tom már a lány mellét harapta egyre nagyobb kéjjel.Kezei közben a lány csípőjét szorongatták.Kyara próbált tiltakozni, ezért kénytelen volt Tom a lány kezeit a feje fölé emelve lefogni.Térdeivel szétfeszítette a lány combjait.Egyik kezével kicsatolta az övét, és kicipzározta a nadrágját; a farka már szinte tüzelésre készen állt.De ekkor meggondolta magát.Térdre kényszerítette Kyarát,szenvedélyesen megcsókolta ;szíve összes szerelmét átadva a lánynak.Mjd kezével beletúrt a lány hajába a tarkójánál;és keményen ráhúzta a farkára.Őrült tempót diktált, Kyara majdnem megfulladt.De nem tartott sokáig a jelenet; Tom pár perc alatt üvöltő vadállatként élvezte tele szerelme édes ajkait.Majd Ő maga is térdre rogyott;és finoman vigasztalóan és annál finomabban simogatta, csókolta a lányt.Mikor kezdtek lenyugodni az első katarzis után, Kyara észrevette Tom még mindig ágaskodó farkát.A férfire emelte "szende" tekintetét;kérte finoman hogy kényeztesse el.De nagyot hibázott;nem volt joga ilyet kérni.Tom újra neki lökte a falnak, de most szembe.Felhajtotta a lány szoknyáját, és a még ondótól forróan nedves farkát keményen Kyara fenekébe tolta.A lány finoman felsikított; de tudta hiába, nincs menekvés;sőt azzal hogy sikít csak tüzeli Tom vér szomját.Tom farka feszítette szűk fenekét;szinte égette.Tomból továbbra is állatias hangok szakadtak fel;nagyon élvezte.De most nem akarta elsietni, mindenhol ki akarta élvezni a lányt.Hirtelen kihúzta a farkát;és követelően közölte hogy szopja le a lány;fényesítse ki, hogy esetleg megmárthassa máshol is.Kyara örömmel tette, annál is inkább mert így égő feneke egy kicsit megpihenhetett.Tom a szobába vezette a lányt, az ágyra fektette;lábait a feje fölé emelte, hogy a legmélyebben hatolhasson a lányba úgy hogy az ne tudjon tiltakozni.Csuklóit lefogta, és kaján vigyorral az arcán magávé tette.Kyara az ájulás határán volt;édes-kín volt amit érzett.Olyan fájdalom a hatalmas faroktól ami már élvezet volt.És akkor éles érzés hasított hirtelen keresztül testén;de mire megértette volna,hogy mi az már érezte hatalmas adag forró ondót, ami majdnem felgyújtotta amúgy is tüzes ágyékát.Most tényleg elalélt; percekkel később tért magához.Tom ölelte csókolta; és érzelmesen romantikus szavak suttogott a fülébe.Kyara rámosolygott;és lényük most először de talán örökre egymásba fonódott.És ekkor Tom feltette a kérdést.Kyara újra elájult.

2010. május 10., hétfő

Érzelemvilág-Zaphyris


Ágyékát még mindig mardosta a hétvége pokoli forróságának emléke.Különleges kapcsolat volt az övék; szeretők voltak.Ez természetes is lehetett volna, de egyikőjüknek sem volt senki a szeretőjén kívül, és valljuk be egyikük se keresett mást.Igen ebben is különcök voltak; ahogy ismeretségük kezdete óta.Nem óhajtották a társadalmi normák szerint való életet.Szerelmi életük amolyan tragikomikus volt már;imádták egymást amit Kyara gyakran szóvá is tett; és mint hogy Ben mindig kitért a közvetlen válasz adás elől, így némasága és semmitmondóan huncut mosolya dühítette a lányt; és nem elég hogy vágyta, de elképzelhetetlen vehemenciával akarta Bent.Az akarása pedig Ben férfiúi önbecsülését korbácsolta fel pillanatok alatt, és persze ezzel együtt farka is mindig pillanatok alatt ágaskodott a lány után.Nem tudott megszabadulni ebből a gyötrően édes függőségtől; Kyara közelében úgy tudott elveszni, hogy egyáltalán nem bánta; sőt imádkozott hogy ezen alkalommal ne kelljen visszatérnie.De a lány nem kímélte; újra is újra meghódította, majd uralta, elhasználta,és dicsérte.Örökös körforgás volt kapcsolatuk.Akarták, vágyták egymást; de valami belső láthatatlan okból kifolyólag, még is szerettek volna szabadok maradni.Bármikor kereshettek volna, ismerkedni is szabad volt; de mindketten teljesen elégedettek voltak a másikkal.Kényelemről se igazán beszélhettek , hiszen mindennapjaikat távol élték.Hajdanán egy párt alkottak, aztán valahogy ez nem volt komfortos; legalább is így emlékeztek.Pedig akkor még ott voltak egymásnak, közel; bármikor elérhető távolságban.És hogy azóta a megszépítő messzeségen mi változott? Valójában semmi, talán minden csak jobb lett; a kapcsolatuk kategóriájának kivételével.Amióta Kyara vidékre költözött egy időre jobban hiányoznak egymásnak; többre értékelik az együtt töltött időt.Igaz most csak a hétvégék maradtak nekik, de ezeket teljes egészében egymásnak szentelik; ez is újdonság, pozitív újítás.A mostani hétvégén Kyara volt soron;a fővárosba utazott.Nagyon várta , hisz tudta csak ketten lesznek a hatalmas lakásban;egy kis idilli "rövid együtt élés".A kötelező programok után alig várták, hogy becsukódjon mögöttük végre az ajtó, és rájuk zuhanjon a páros-magány.Kyara vacsorát melegített mindkettejüknek, amikor megérezte háta mögött Ben jelenlétét; sőt erős tenyere már markolta is gömbölyű fenekét, jelezvén éhsége nem csak a táplálék iránt növekszik.A lány megfordult, és félig lesütött pillái alól gyermekes kacérsággal tekintett a férfi szemébe.Pontosan tudta, hogy Ben nem fog tudni tovább uralkodni vágyain;egy hét nem nagy idő, de csak addig míg távol vannak; de most ott állt előtte a lány, az imádott-féltett kincs, és megint úgy érezte még inkább kívánja mint valaha az előtt.Állati ösztönök lettek úrrá rajta; határozott mozdulattal felgyűrte a lány szoknyáját; határozottan a konyhapultra emelte, ültette; félretolta a bugyiját, és amolyan férfiúi lazasággal letolta a gatyáját, és dugni kezdte a lányt.Észre se vették hogy teljes a belátás a konyhába a hatalmas, világos ablakokon.Kyara karmolta a férfi hátát;combjait erősen kulcsolta a derekára, szája tépte-harapta ahol csak érte.Ben teljesen tudatát vesztette, csak az állati ösztön munkálkodott benne.Keményen dugta álmai "kurváját".És akkor hirtelen ötlete támadt; ha már uralta a lányt, ami igazán ritka volt, tőle maximális módon ki akarta használni a helyzetet.Közeledve az orgazmushoz lerántotta a lányt, és fejét a farkára nyomta.Még egy kicsit kényeztette magát; és amikor érezte itt az ideje Kyara jutalmának, erősen belemarkolt a lány hajába, és hátra rántotta a fejét, hogy lássa a hogy a forró ondó a szájába lövell; ahogy egy része végigfolyik a lány arcán;miközben ő nagy szemekkel bámulja érzékeinek a valaha élt legcsodálatosabb férfit.Ahogy erre a hétvégét meghatározó első szeretkezésre gondolt, ismét beleborzongott a gyönyörbe.Sőt tovább játszott a gondolattal;vágyta hogy Ben még inkább elengedje ezt az állati mivoltát.Azon törte a fejét, hogy az amúgy csendes, végletekig nyugodt férfit, milyen módon tudná még inkább rávezetni a benne lakó "szörny" kieresztésére.De folyton egy gondolat, egy kép tért vissza fantáziájába.Minél inkább el akarta hessegetni, annál többször jelent meg lelki szemei előtt.Látta önmagát ahogy kéjtől felhevülve fekszik egy ágyon kezeit keményen lefogják és már-már közel a fájdalomküszöbhöz, de még is fantasztikus élvezetet nyújtva keféli valaki, igen egy idegen férfi; aki szintén igen vonzó, legalább annyira tökéletes mint Ben és igen a szeretője nézi őket.De szenved, hogy nem érhet hozzá; csak nézheti, ahogy egy másik férfi kő kemény farka irdatlan tempóban jár ki és be az ő nőjébe.Hiszen valahol az övé, és nem , ő ezt a gyönyört adó nőt nem akarja megosztani.És ekkor nyilal belé végre a felismerés, nem azért fáj mert nem érintheti; és nem is a félelemtől, hogy az a másik férfi jobbat nyújt nála,nem.Tompán fáj,de nem még mindig nem hajlandó beismerni.Neki ez a legnagyobb vonzereje.És mindig amikor erre a következtetésre jut elmosolyodik.Igen ez Ben.De ezért szerette.

2010. május 5., szerda

Más szemmel-Zaphyris

...Alig vártam a mai napot, egész héten semmi magamhoz se nyúltam; mert hogy ezt kérte a szeretőm.Gondoltam meg ér nekem ennyit ez a szexdög; ha tudnátok mit nem tud a csaj az ágyban.Szóval nagyon vártam a pénteket, sőt az egész hétvégénket.Csak ő és én kettesben egy kellemes hotelben; és ki se mászunk az ágyból.Már az összes pozitúrát többszörösen lejátszottam vele fejben, imádtam amiért mindenre nyitott, és valljuk be egészségesen perverz.És akkor üzenet a telefonomon; ő volt.Rögtön elgörbült a szám; nem jó hírek.Hosszú percekig emésztgettem, de csak nem értettem, nem állt össze a tartalom.Felhívtam; de azért még is csak a melóhelyemen voltam, nem igazán tudtunk mindenről beszélni.Kérte estefelé térjünk vissza rá.Dühös voltam és csalódott; és valljuk be attól hogy csak a hangját hallottam is mereven álltam.Őrületes, hogy mit hoz ki belőlem, és tényleg elég csak a hangját hallanom.Már két hete hogy utoljára ölelt,csókolt és furcsa de magáévá tett. Nálunk soha semmi nem működött a maga normális módján, talán ezt kedveltem benne a legjobban.Nem akart a normáknak soha megfelelni, sőt amolyan lázadó volt, és nem csak az életben a szexben is.Jól kiegészített, és előhozta belőlem mindig a szunnyadó fenevadat.Alig vártam, hogy hazaérjek, és már rúgtam is be a számítógépet; már lelki szemeim előtt láttam, hogy igen várni fog.De nem volt ott, és most nem volt türelmem rá várni; már hívtam is telefonon.Édeskés csilingelő hanga ismét pillanatok alatt a vért az ágyékomba pumpálta.Egyszerűen eszemet vesztettem;és persze nem is kellett sokáig győzködnie, hogy ha vele akarok lenni a legegyszerűbb ha lemegyek másnap hozzá vidékre.Kicsit tartottam a dologtól megvallom, hisz csak a szeretőm, és hát ő most otthon a szülői házban lakik; nem akartam a fölösleges köröket a szülőkkel.De megőrjített, és már láttam magam előtt ahogy csalogat az ágyába; ahogy rám néz azokkal a szemekkel, és én nem tudok nemet mondani többé.Tudtam ha tovább hallgatom teljes kontrollvesztés fog bekövetkezni, és azonnal kocsiba ülök, nem nézve az időt; így egyszerűen elköszöntem:Kívánlak!Az éjszakám kész gyötrelem volt, sehogy nem volt kényelmes álló farokkal aludni; eléggé elgyötörten ébredtem.Kora délutánra terveztem az indulást, de azt akartam, hogy minél jobban várjon, akarjon az én kis bestiám.De nem akartam túl későn se leérni vidékre; tudtam hogy nem fogunk sokat aludni.Ki voltam éhezve a testére, és ami önmagamnak is meglepetés volt a lelkére is.Viszonylag egyszerűen, és gyorsan odaértem.Mindig felkészülök rá; de azonnal belső remegés fog el amikor meglátom.Most is teljesen elgyengültem; ott álltunk végre egymással szemben, és azonnal átöleltem.Ez olyan érzés mintha én egy lemerült elem lennék, ő pedig egy szuper töltő.Azonnal tele lettem energiával, de nem akartam elengedni.Belőle sose elég.De éreztem, neki is hiányzott az ölelés.Végül kénytelen-kelletlen elváltunk;kipakoltam a kocsiból a cuccom és bementünk.Az előtérből nyíló tágas szoba külön lakrészként funkcionált; de nem is ez volt a fontos, hanem hogy csak ő meg én voltunk.A nyakamba kulcsolta kezét, és mélyen a szemembe nézett.Ágyékomig hatolt erotikus pillantása;ismét eszemet vesztettem.Téptük-marcangoltuk egymást; nem bírtam betelni ízével, illatával, látványával.Minden alaklom amikor hozzáértem, feljebb és feljebb múlta az előzőt.A körülöttünk lévő levő izzott;már nagyon akartam.De nem akartam elrontani a játékot; kíváncsi voltam meddig bírjuk még húzni egymást.Őszintén én már majdnem szétdurrantam.Éreztem ő is csak arra vár, hogy mikor kezdem letépni róla a ruhákat.Azt akartam, hogy ő vezessen, irányítson; abból mindig frenetikusan jó élmények származnak.És akkor csajom összerezzent; megérkeztek a szülők.Életem legnehezebb feladata volt lehűtenem magam.Bemutatott nekik, majd mentőövként elmentünk várost nézni.Nagyon oldottan éreztem magam; egymást karolva andalogtunk és beszélgettünk.Majd beülünk vacsorázni; éreztem hogy az energiákra még szükségem lesz.Emlékeztem milyen jó hatással van a cicámra az alkohol, úgyhogy a vacsi mellé finoman iszogattunk is.Remekül választott, ez az ital még nekem is ízlett.Aztán hazaandalogtunk.Alig vártam, hogy az ajtó becsukódjon, már annyira kívántam, hogy féltem kevés is lesz belőle ez a másfél nap.Édesen rám mosolygott,és elment zuhanyozni.Terelni próbáltam a gondolataimat;de édesem gyorsan végzett, így én is követtem példáját.Vetett ággyal várt, és hihetetlenül dögös volt most is.Csók-csatáztunk; és pillanatok alatt lekerült rólunk az a kevéske ruha is.Cicám rögtön kezelésbe vette ágaskodó farkam;imádtam ahogy élvezte kényeztetni férfiasságomat.Tudtam, hogy ez nem tart sokáig, ahogy azt is hogy nem fog megsértődni ha a szájába megyek el;sőt élvezettel ízlelgeti és nyeli le.Bele is haltam egy kicsit; de a hosszú idő megtette hatását.A farkam kő kemény maradt, és előtört belőlem az állatias férfi, hanyatt döntöttem a csajom, és keményen megdugtam.Azt akartam érezze hogy én vagyok a férfi;hogy tudok kíméletlen és vad lenni.Tíz körmével hasította hátam, tovább korbácsolva, hajszolva a vágyaim.Képtelen voltam elélvezni; megpihentünk.Érzékien simogatott, csókolgatott.Kimondottan jól esett;láttam szemében az elismerést.Ölelkeztünk, és keze egyre lejjebb araszolt a hátamon;markolta a fenekem; szemében már ekkor huncut tűz villódzott.Minden idegvégződésemmel tudtam hova tart.Felébredt benne a perverz vágy, hogy ő is magáévá tegyen.Finoman izgatta az férfias fenekem legérzékenyebb pontját;olyannyira magával ragadt őszinte nyitottsága; hogy élveztem.Nem csak hogy belsőleg, de farkam megint kőkeményre duzzadt.Nem bírtam hozzá kellett hogy érjek.Csiklója duzzadtan hívogatott;szemérem ajkai kinyíltak mint a rózsa.Tudtam hogy falloszom után sóvárognak; de nem; most csak ujjaimmal kellett hogy beérjék.Azonban ez nekem is kevés volt.Magamra rántottalak,és indulhatott a galopp.Szeretem több szempontból is ezt a pózt; nagyon élvezem a látványt; és a másik hogy cicám a hüvelyével szét kap pillanatok alatt; olyan izom-mozgásokat csinál amitől minden pillanatban a mennyekbe járok.Láttam a tekintetén, hogy nagyon élvezi lankadatlan farkam kitartó ostromát; hüvelye egyre gyorsabban húzódik össze;és hirtelen érdekes dolog történt, hatalmasat élveztünk együtt.Éreztem, hogy testem nem bírja tovább, kénytelen vagyok pihenni, nőm a mellkasomon pihegett; és úgy tűnt itt ér minket az álom.De nem, beszélgetni kezdtünk; és a vágy nem hagyott alább, ismét uralni akartam.Finoman fordultam ki alólad; határozottan fogtam rá csípőjére és ellenkezést nem tűrően-nem mintha lett volna- hátulról hatoltam be forró barlangjába.És még mindig élveztük egymást.Ez már amolyan normális hosszúságú aktus volt.Igaz váltogattam a ritmust, hol lassabban, hol eszeveszett féktelenül hajszoltuk a totális kielégülést.Tudtam ez mindennél többet fog érni, most nem csak a testem elégült ki, hanem a lelkem is.Jóllakottan heveredtem el az ágyon; csajom a karjaim között, és eleddig nem érzett béke és elégedettség lett rajtam úrrá.Álomba merültünk...

2010. május 4., kedd

A szerelem hónapjának ünnepe-Zaphyris


...Két hét telt el, és már nagyon vágytuk egymás közelségét, de az istenek újabb próbatétel elé állítottak minket.A távolság állt most közénk, de tudtuk a harcból mi kerülünk ki győztesen.Péntek este volt, igazán összetört lelkiállapotban ért a telefonhívásod; hiányod mélységekig átjárt, és már fájt fizikálisan. De tudtam, éreztem, a női ösztönös megérzéseim nem hagyhattak cserben; együtt erre is találunk megoldás, hisz mindkettőnk lelkében hatalmas vihar tombolt, érezni, tapintani, ölelni akartuk a másikat;összefonódni, és soha szét nem válni.Nem tartott sokáig, hogy meggyőzzelek, itt a helyed mellettem.Boldogon tettük le a telefont;és az utolsó szavad ez volt:Kívánlak! Fáradt voltam, de aludni nem bírtam; kislányos izgatottsággal vártam a másnapot.Ahányszor lecsuktam szemem arcod teljes kontúrja megjelent előttem, mosolyod ott ékítette férfias arcod, szemed vetkőztetett.Vágy tépázta testem-lelkem; kimondhatatlanul izzó szenvedély kerített hatalmába.Már szinte ujjbegyeimmel éreztem finom bőröd bársonyát, nyelvem hegyén megéreztem csókod összetéveszthetetlen zamatát; és szívem belejajdult.Még is csak alvást kellett magamra erőltetni, és olyatén álmokat igyekeztem magamba generálni, ami lehűti a bennem lévő lávafolyamot.Hajnalra eljött értem az Álom manó; de ő se volt túl kegyes, csak pár órára elegendő porral ajándékozott meg.Úgy terveztem sokáig ágyban maradok, hogy minél hamarabb eljöjjön a találkozás pillanata; de ez sem bizonyult kivitelezhető megoldásnak.Gyötrelmes órák következtek, bármennyire is szerettem volna ezt magamban megélni, a környezetem azonnal fogta a jeleket.De nem törődtek velem; ez most kimondottan jól esett.Már jócskán benne jártunk a délutánban, amikor mobilkészülékem hírül adta miszerint "tigrisem" útra kelt.Újabb adag adrenalinhoz hasonló negédes érzés öntött el; közel voltam a teljes euforikus állapothoz.Mivel a hűtés nem hozott eredményt, gondoltam megpróbálkozom a túlfűtéssel.Igazi nyári idő volt, így kifeküdtem a napra.Természetesen könyvet is vittem magammal, hogy biztosan mindenkit távol tartsak magamtól, még a világ leghosszabb közel három órájára.A környezetem empatikus képességének hála, érkezésed előtt fél órával a lakás kiürült.Ahogy leállítottad a motort, egy pillanatra a szívem is megállt.Nem még mindig nem hittem el, kételkedtem a saját szememben is.Romantikus filmekben meg annyiszor látni ezt a jelenetet; de átélni az összesen együtt véve is túltesz.Ott álltunk, szemünk egymáséiba elmerülve;de nem sokáig, hisz egymás felé siettünk, hogy végre olyan erősen öleljük egymást, hogy eltörjünk benne.Szikrákat szórtunk, amolyan apró gömbvillámok keletkeztek a bőrünkön, a vihar végre tombolni kezdett a felszínen is.Megszűnt minden körülöttünk, mi voltunk a világ, csak mi ketten.Tudom nem tartott sokáig, de nekem az egy évezred volt veled, és éreztem én a tiéd, te az enyém most és mindörökre.Muszáj volt egy kicsit elengednünk egymást,kipakoltad az autóból a dolgaid és bejöttünk a házba.De ekkor ismét éreztük amit a vas érezhet a mágnes közelébe; nem bírtunk ellenállni egymásnak.Tudtuk, éreztük nem csak az idő tette ezt velünk amit egymás nélkül voltunk kénytelenek tölteni; nem, valami hatalmas vonzalom dolgozott bennünk és nekünk.Marcangolva téptük ki egymásból a csókokat, és bár már fájt még annyiszor akartuk ismételni amíg a fájdalom már elviselhetetlen.Percenkét vetkőztettük egymást szemeinkkel; vágytuk puritán módon letépdesni egymásról a felesleges ruhát és amolyan vadember módjára; csak az ösztönöket kiélni.Kínoztuk egymást; és élveztük kínjainkat megmutatni.Amolyan perverz előjáték vette kezdetét; apróbb pihenőkkel tarkított vad csókok és a velük együtt járó felfedező utak a kezeknek.És akkor betoppantak a háziak.Igyekeztünk hűlni, bár tőlünk az Antarktisz akkor 10 perc alatt elolvadt volna.Életem eddigi legnehezebb feladata volt, állítom neked se volt egyszerűbb.Részben sikerült normális vérmérsékletünket visszanyerni egy illemhez hű bemutatás erejéig;majd észlelve hogy neked elég ha hozzád simulok már is érzem hogy szabad a mozgás a boxerban, jobbnak láttam ha esti sétát javaslok.Ezúttal is gyorsan egy állásponton voltunk;elindultunk felfedezni a város esti mivoltát; és céljaink közé felróttuk egy étterem meglátogatását is.Romantikus vacsorát sikerült elkölteni; és némi kellemes Sangria is jutott hozzá; amit te is jobbnak ítéltél mint egy korábbi találkozásunkkor elfogyasztott borkülönlegességet.Példás hatással volt rám az alkoholos nedű; lényed amúgy is pozitívan hatott rám és ezt sikerült a négyzetre emelni.Andalogva sétáltunk végig a városon, és lelkemet még magasabb piedesztrára emelte az azzal való szembesülés, hogy megannyi irigy szempár figyel minket.Végre hazaértünk, és kettesben lehettünk.Mindketten élénkítő zuhanyra vágytunk;és pontosan tudtuk nem akarjuk tovább kínozni a másikat és önnönmagunkat sem.Ágyat bontottam,és épp amikor nyugtáztam , hogy először fogunk együtt aludni; már ha alszunk egyáltalán, hisz ebben a pillanatban ez még igen kérdéses volt;megjelentél az ajtóba.Időm se volt hogy az agyam eldobjam ismét a tökéletes látványtól, hiszen erős karod már ölelt és szád betapasztotta az én csodálkozó ajkaim. Szempilláim automatikusan zárultak, és elindult a vágy hullámvasútja.Illatod megbabonázta az orrom, csókod íze a mennyekbe röpített;szoros ölelésedben azt éreztem:igen hazaértem.Az ágyig hátráltunk.Nem sok ruhától kellett megszabadítanunk egymást; de most sem bírtam magammal.Eldöntöttelek rajta; két férfias combot közé térdelve ajkaimmal kényeztettelek.Én imádom az ízét, és tudtam te is a látványt.De nem csak a magam élvezetére kívántam ezt a fajta játékot; azt akartam hogy az ajkaim között élvezz el.Az eltelt idő utolsó találkozásunk óta ismét nekem kedvezett;nem váratott magára a meglehetősen édes, forró ondó.Tudtam "önfeláldozásom" rövidesen megtérül.És akkor igazán megleptél;még azon pillanatában erősen letepertél és keményen hatoltál belém;te irányítottál és mindenáron meg akartad mutatni birtoklási vágyad tárgya én vagyok.Szemeid opálosan csillogtak; és kemény iramod lágy csókjaiddal próbáltad ellensúlyozni.
Annyira kívántuk egymást, hogy hosszas csatározás után;megpihentünk.Igen ; tudtuk ez számunkra sose lesz csak szex.Beszélgettünk; és hagytuk hogy a kis villámok szabadon vándoroljanak meztelen testünkön, néha átszambázva egymáséira is.És akkor gyermeki gyengédséggel megöleltelek, és apró finom csókokkal borítottam előbb arcod, majd mellkasod.És láss csodát azonnal megkeményedtél; úgy ahogy még talán azelőtt soha.Nem bírtam kihasználatlanul hagyni az alkalmat.Tüzelő ágyékodba ültem, így átvéve az irányítást tőled.Farkad örömtáncot járt benned, minden apró mozdultra erőteljesen reagált;menekült a sok gyönyörtől ami hirtelen érte.Tudtam, a mostani vég együtt fog érni minket; és igen ez is először történt meg.Leírhatatlan élmény volt az svájci pontosságra vallóan összehangolt orgazmus.Vállgödrödben pihegtem, és éreztem valahol máshol járok.te se voltál egészen a földön.Gondoltam álomba beszélgetjük egymást, és talán majd reggel folytatjuk;de ahelyett hogy a libidó visszaállt volna a megszokottra, minden tizedmásodpercben erősödött csak a vágyam utánad.Megrettentem a felismeréstől;belőled sose elég.Igyekeztem semlegesen beszélgetni; de akkor megláttam vágyakozást a te szemedben is.Nem neked se volt elég, sőt részedről is meg volt a bemelegítés.Hát ez az ezért nem bírunk elszakadni egymástól;töredék idő alatt újra és újra bebizsergünk egymástól.Azért azzal is tisztában voltam, bármennyire nagy a vágy a testnek vannak korlátai.Finoman simogattuk egymást; élveztük egymás testének újra és újra felfedezését.A mellkasodról a válladon keresztül a gerincoszlop mutatta az utat a kemény, apró, tökéletes feneked felé.Minden idegszáladdal sejtetted mi is következik; és tetszett az arcodra kiülő elégedetten kaján vigyor.Ez a te nyelveden a zöld lámpa.Finoman csúszott az ujjam a két kis fokhagymagerezdet formázó feneked közé.Kéjesen rándultál meg.Tudtam, hogy nem csak jól esik, hanem igen vágyod, őrülten kívánod mindazt ami tabu és velem őszintén bármikor megélhető.Játszani kezdtem,az ujjam egyelőre csak finoman körözött a bejárat körül; mennyei érzéseket kiváltva benned.Aztán finoman felfedező útra indult benned; tudtam ezt már te se bírod tétlenül; így te is elindultál bennem.Ha nem tudtam volna eldönteni, hogy tényleg élvezed, akkor a látvány magáért beszélt; meredező farkad elepedt értem.Ismét közel jártunk ahhoz a gyönyörhöz, ami valójában kín;nem hagytad.Mögém csúsztál és nedves farkad határozottan nyomtad tövig szűk puncimban.Felváltva diktáltunk már-már büntethető sebességet, és lágy visszafogott tempót.AZ utolsó utáni pillanatig húztuk.Éreztem ahogy egy utolsó nagy lökéssel összehúzódik a farkad, és a következő pillanatban pulzáló mozgással forró magfolyam teríti be a hüvelyfalam.Mohó összehúzódásokkal reagáltam én is; és végre úgy éreztem talán egy pár órát most kibírom nélküled.Életünkben először, a karjaid között talált meg az álom...

2010. április 17., szombat

Búcsu-Zaphyris

Kedvetlen voltam egész nap,tudtam szerda van, annak a napja hogy kedvesemmel találkozzak.Még is valahogy nem éreztem semmi különöset előre az este kapcsán, sőt igen nagy erőmbe telt rábírnom magam, hogy ne mondjam le a találkozót.Esett, de már nem egy-két napja, vagy egy hete esett egyfolytában, a kedvem igencsak a negatívba közelített, és úgy éreztem, most nem vágyom a csendre, amit Ő adott nekem, bármikor.Telefonáltam, a vonal túlsó végén fáradtnak tűnő bariton hangja búgott.Nem , nem volt szívem,; úgy éreztem, neki szüksége van rám. Bíztam benne , hogy határozott ölelése majd nekem is segít.Nem sokkal korábban értem a lakásba, ablakot nyitottam, hogy legalább az eső jellegzetes illata, és frissessége átjárja a lakást.És akkor , ahogy a párnám fölé hajoltam, igen egészen erősen, ott volt az Ő illata.Összetéveszthetetlen, még akkor is ha Ő az egyetlen férfi aki a lakásomba jár.Melegség öntött el, de nem volt teljesen önfeledt, és tiszta az érzés.Nem akartam törődni vele.Megérkezett, Ő a mindig tökély, a mindig elegáns és hűvös férfi.Már kellemesen puha arcszőrzet borította arcát, mely még inkább megkeményítette férfias vonásait.Csókolt leheltünk egymás ajkaira,és a megszokott módon a szófára heveredve folytattuk ölelkezésbe beszélgetésünket.Ölébe kuporodva, figyeltem és hallgattam.Nem tudtam betelni ismét csak a lényével, valami olyat képvisel, és talán tudattalanul sugároz, amitől teljesen megnyugszom.Ő maga a biztonságérzetem.Vak sötét volt a szobában, még is láttam Őt teljes valójában.Csodáltam, és kerestem csodálatom alapjait.Belefeledkeztem a kutakodásba, és csak arra lettem figyelmes, csend van, és ajkunk összeforr.De nem lágyan, ahogy a csendből következett volna, nem őrült keringőt járt a nyelvünk, felkorbácsolva amúgy sem szunnyadó vágyaink.Vadul fosztott meg ruháimtól, és éreztem feltett szándéka megmutatni, milyen virtuóz nyelvével a szeméremdombomon, persze nem kihagyva a csiklóm se.Nagyon élveztem, abszolút elhessegette a borongós hangulatom.Annyira sikerült ellazítania, hogy ritka dolog történt;csúcsra juttatott a nyelvével.Nem akartam hálátlan lenni, és valljuk be kívántam is a viszonzást, de határozottan ellenem szegült.Határozottan megfogta a csuklóm, és erőteljesen a hátamra fektetett.Gondoltam így is jó,már tudtam ez az én meccsem lesz.Minden lökésnél a mennyek kapuját döngette, hangot is adott ismételt csodálatának, miszerint soha ilyet gyönyört még nem érzett.Nem is tudta soká irányítani-visszatartani,a forróság kitört.Hevesen borultunk össze, és szapora légzésünk nem akart alább hagyni.Csókolgatni kezdtük egymást, de olyan lágy, könnyed csókokkal, mint amivel édesanya illeti kicsiny gyermekét.Alig érezhetően értünk egymáshoz; simogatásunk finomabb volt a legdrágább selymek érintésénél.Végig egymás szemébe néztünk,láttunk magunkat benne;és valamit megéreztünk.Én már tudtam az utolsó alkalom lesz, utószór érintjük így egymást;számomra elválás volt, mennyei búcsú.Minden mozdulatát, testének minden szegletét-ívét igyekeztem magamba szívni.Tökéletes testének minden izomcsoportját retinámra égettem.Remegve-darabosan mertem csak mozdulni, semmi meggondolatlan-hirtelen mozdulat;féltem összetöröm a varázst.Benne is megmozdult valami,tudom, éreztem, és valahol meg is rémített.Tudtam először, és utoljára szerelmeskedünk.Gyengédség furcsa mód korbácsolta fel ismét vágyait, de már nem az erős uralkodni vágyó férfi vágyai voltak ezek.Az érzelmesen érzéki férfi egyesülni vágyott a hőn szeretett "szűzzel".Igen úgy bánt velem, mintha ez lenne az első;csodálatos élmény volt ez mindkettőnknek;félelmetes érzelmeket éltünk meg.Lesütött szemmel feküdtem mellette.Igyekeztem, hogy ne lássa mennyire élveztem, hisz tudtam nem folytathatjuk.Csak úgy repült velünk az idő, és ismét éreztem finom keze simogatását.Gyengéd csókjai elhalmozták oldalam, csípőm.Beleborzongtam, és lassan kimérten emeltem fel fejem, vele együtt köd-fátyolos tekintetem elveszett azokban a meleg barna mogyoró-szemekben.A gyengédség mellett valami más is bujkált bennünk, szinte könyörögve kértem az enyémekkel, hogy mondja ki...Igazi szerelem volt, tévedhetetlenül éreztem minden idegvégződésemmel, ahogy azt is tudtam, hogy ez fogja igazán megfutamítani.Tökéletes párt alkottunk a hálószobába, de nem tudta saját korlátait túl lépni a közös életünkben.Cselekednem kellett, határozottan fordultam felé, és egy pillanat alatt lovaglópózban vettem birtokba ágyékát.Mindvégig én irányítottam, de akartam hogy tudja, lássa, érezze a hatalmamat.Én voltam és vagyok az "úrnő".Nem ellenkezett, érezte semmit nem tehet, mindenképp célt érek;megkapom, megszerzem amit akarok.Előbb csak lassan, gyengéden ringatóztunk, de a ködfátyol eltűnt mindkettőnk szeméből.Éles kontúros lett az írisze.Már esze irányította, és megszűnt létezni az a pillanatra megvillanó érzelmes férfi.Durva, vad, fékezhetetlen vágtába törtünk át; olyan nyers erőket szabadítva fel, amiktől nem tűrhette tovább a fizikális alárendeltséget.Leterített, és letepert.Igazi érzelem mentes szex következett.Állatias vágyaink utolsó önző kiélése.Gyors volt és kegyetlen.Már tudtam, ezzel végleg lezártam.Rövid időn belül távozott tőlem; becsuktam az ajtóm és megint kiadtam magamból egy hatalmas darabot.

2010. március 29., hétfő

Beteljesedés-Zaphyris


...Romantikus félhomály volt a szobában, és a levegő megtelet az elvárások pannanásig feszült nyomasztó érzetével.Egymás mellett ültünk, és szavak nélkül beszéltünk.Mint két kamasz, akik nem tudják mit is kezdeni ilyen helyzetben.Nyúljak felé, vagy megvárjam még kezdeményez.Minden hosszú perceknek sejlik, történjen már végre valami.De hisz közöttünk sose határolódtak el a női-férfi szerepek, miért most várom, hogy Ő adja meg a jelet.Mi történt velem?A kisugárzása, és az a sokat sejtető mosolya az oka mndennek, lábaimba ismét az a végtelen gyengeséget érzem, még jó hogy ülünk.Gúzsba köt a dilemma.Igyekszem mosolyommal álcázni, de a néma csönd is egyre súlyosabb.Hozzá bújok, fejem a mellkasára teszem, és hallgatom egyre hevesebb szívverését;közben erős karja átölel,férfiasan magáhozszorít.Érzelmi kavalkád kezd táncot ropni lelkemben.Kislányos tekintettem az övét keresem.Homályos szemei mindent elárulnak, mint nyitott könyven olvashatok kedvemre bennük.Most először érem az Ő teste is megremeg,keze végigjárja a testem,finoman és érzékien ahogy egy finom, de annál törékenyebb dologgal tennénk.Figyeli minden apró rezdülésem.Imádom benne ezt a kettőséget; férfias erőt sugároz és közben gyengédsége mindenen túltesz.Hogy csak a nyáriasan meleg este teszi velem, azt nem hiszem, de hatalmas lángolást érzek a testemben.Elveszek karjai között, és időm sincs önmagam megtalálására.Finoman kigombolta a blúzom, és finom érintése mellé negédes csókokkal ostromolja érzékeny bőröm.Nyakát csókolgatom,vállgödrébe jár nyelvem örömtáncot.Tökéletes az összhang közöttünk,pedig első alkalommal kerülünk egymáshoz íly közel.Gyönyörű a látvány, ízlésesen kidolgozott felsőtest, biztonságot sugalmazó karok;és az a szempár.Minden porcikája azt üvölti kívánlak!De nem akarjuk elsietni, játszunk.Az amúgyse lapos szenvedélyt az egekig óhajtjuk korbácsolni.A nadrágok is lekerülnek, és a csodálatos felsőtest egy egyenrangúan kívánatos alsótestben folytatódik.Összerezzenek, negatív gondolatok vesznek erőt rajtam.Elvesztem a kontrollt egy pillanatra, és tudom megérezte.Csókjai azonban pillanatok alatt ismét visszaadják a magabiztosságom.Csókjainak semmi nem szabhat immáron határt.Nyelve a csiklómmal játszik, és az idegeimmel.Nagyon alapos,és egyre nehezebben viselem, nem nem akarom, hogy itt és így.Felülök, és érzem nagyon szeretné ha viszonzásra találna önzetlen odaadása.Nem kell csalódnia,élvezettel játszom én is.Nyelvem akrobatikus módon kényezteti férfiasságát.Nem csak érzem, hogy mit okoztam, hallom is.Most az Ő idegszálait teszteljük.Hosszú percekig élvezi, de már a vágy másfelé visz mindkettőnket.Tisztán és tudatosan kívánjuk végre , hogy egymáséi lehessünk, hogy eggyé válljunk.Finoman a hátamrafektetett, mélyen a szemembe nézett,és szenvedélyesen megcsókolt.Forróság öntötte el ágyékom, ahogy gyengéden magáévá tett.Felejthetetlen volt a pillanat, és az érzés is.Lassan mozogtunk együtt,tekintetünk egybeforrt;bár sűrűn kényszerültünk lehunyni szemünk.A ritmus gyorsult,ahogy lélegzetvételeink is megszaporodtak.Majd váratlanul megállt,felhúzott és az kanapéra térdeltett közvetlen maga elé.Mellkasa a hátamhoz ért,kezem a dívány támláján, rajta az Ő keze.Azonnal megtaláltuk ismét a közös ritmust.Mindketten éreztük, ismét szünetet kell tartanunk.Átköltöztünk a másik ágyra, hogy nagyobb mozgásterünk legyen.Mostmár négykézláb térdeltem előtte, és így igazán uralhatta a testem.Tudtam, mi a titkos vágya, és valljuk be én is kívántam.Megállítottam, és a fülébe súgtam, máshol is érezni akarlak.Láttam, hogy megdöbben, és kétkedve fogadja a szavaim;de az irányítást már átvettem.Finoman hatolt belém, és rettentően élvezte a szokatlan, de ugyanakkor mennyei élményt.Kicsit zavarban is volt,mondjuk úgy igazán csak belekostólt az élménybe.De nem hagyhattam figyelmességét, és odadását viszonzás nélkül.Ajkaim hűvöse hozta meg az enyhet számára, melytől nem csak a mosolya lett túlvilági, hanem Ő maga is egy kicsit messzebbi tájakra távozott...

2010. március 18., csütörtök

Álmoképek-Zaphyris

Kyara végre belefáradt a vadászatba.De miután belátta önmaga is, nem érezte magát semmivel jobban.Ürességet érzett, de tudta így olyan mélyen eltemetettnek hitt ajtókat tud újra megnyitni, amelyre már rég szüksége lett volna.Valójában találkozni készült egy korábbi kiszemeltjével, és a furcsa az volt csak benne, hogy már egyszer dobta Őt a férfi.És igen bántotta Kyara önérzetét a tény, miszerint Ő nem kell;de aztán legyintett és más férfiaknál kereste az önigazolást.Aztán a sors úgy döntött, ez még nem lefutott történet. És mit adott az élet; alig három hónap után újra Kyara szeme elé sodorta Bent.Találkoztak, de mint régi ismerősök.Nem gondolta, hogy lesz folytatás;de valamiért, most hogy Kyara nem kereste tudatosan a férfi kegyeit, felébresztett benne valamit.Újabb találkozót kért Ben. Kyara megdöbbent a második találkozó iránti kéréstől, de gondolta; végülis jót beszélgetnek, kedveli Bent, mi baj lehetne. A második találkozó is a végéhez közeledett, amikor Ben váratlanul megfogta Kyara kezét; a lány zavarba volt. Ritka alkalmak egyike volt ez, de titkon tetszett neki.Ben talpig uriember volt, és hazáig kísérte a lányt.A kapuban áltak, amikor Ben összeszedte minden bátorságát, és ahogy a romantikus filmek zárójelenetében, mélyen Kyara szemébe nézett, és kicsit félszegen, de annál gyengédebben megcsókolta a lányt.Közben karjai határozottan átölelték az eszét vesztett lányt.
Hosszú percek kellettek mire Kyara józanodni tudott, de zavara egyre mélyebb lett. Nem értette, mivel érte el ezt a változást, de valahol félt, hogy a történelem megismétli magát, és a második találkozás után Ben újra faképnél hagyja.Órákon át dilemázott, hogy küldjön e üzenetet a férfinak, de nem bírt nyugodni.A válasz azonban, nem hogy megnyugtatta volna, de még inkább összezavarodott.Inkább úgy döntött hagyja az időt dolgozni, elvermelte magában az addigi történéseket.Tudta jól , hogy Ben egy pár napra elutazik, és remélte ez idő elég lesz ahhoz, hogy tisztábban lássanak mindketten.Kyara sikeresen elfogalalta magát, rettentő gyorsan szálltak a napok, de persze nem is tudatosult ez igazán benne;egészen addig még meg nem csörrent a telefonja.Ben volt az,találkozót akart ismét.Kyarának nagyon tetszett az ötlet, és valljuk be kíváncsi volt , mi is fog ebből az alakulóban lévő ismeretségből kiforrni.Furcsa érzés kezdett Kyarán úrrá lenni, de a lány nem akart törődni vele. Ben pontosan érkezett, két puszit adott, majd elindultak a lány kedvenc kávézója felé.Beszélgettek, de semmi nem utalt arra, hogy bármi több is lenne közöttük.Kyara gyorsan felszabadult, és jókedvűen beszélgettek.Olyannyira élvezték egymás társaságát, hogy észre se vették , hogy elrepült az idő;de érezték nem bírják tovább a kávézó zárt falai között, a szabadba vágytak. Ben fizetett, és sétálni indultak.Kyara agódott mert elszaladt az idő nagyon , hogy miként fog hazajuni, de Ben gyorsan megválaszolta a kérdését,kinyitotta a kocsiajtót a lánynak.De Kyara nem akart rögötn beszállni, tudni akarta, hogy hányadán is állnak.Közel lépett Benhez, és most Ő nézett mélyen a férfi szemébe.Szenvedélyesen megcsókolta Bent...Ben udvariasan hazavitte a lányt, de nehezen tudtak egymástól elválni, már mindketten érezték, hogy elindult bennük apró tavaszi hajtásként az új életet és reményt hozó kis érzelmi hajtás.Két nap telt csak mikor Ben ismét Kyara társaságára vágyott, nem csak hogy szeretett volna a lánnyal lenni, egyszerűen a helyét se találta a világban.Nem merte bevallani még saját magának se, hogy ilyen érzés még sose lakozott benne.A lány azonban nem érezte túl jól magát, meghüléssel küzdött, és lelke is kimerült.Hezitált, hisz nem akarta, hogy Ben így lássa.Nem érezte az időt még elérkezettnek ehhez.De végül csak meggondolta magát, hiszen a lány is vágyta a társaságát, kedvelte, és tudni akarta valyon milyen érzések vannak még a lelkükbe.Ben a lányért ment, és sétálni indultak a kellemes tavaszi időben;romantikus séta volt a Duna parton.Beszélgettek, és Kyara először érezte a fiú lassan megnyílik neki.Furcsa, de annál kellemesebb aura lengte körbe őket.Sok arrajáró szeme ütközött meg a kézenfogva sétáló páron.Lángost ettek, és jókat nevettek, majd egy igazán kellemes helyen felfrissítették magukat a szokásos tejeskávé tea párosítással.Lassan közeledett a búcsúzás ideje, hiszen igen későre járt, és az idő is lehült.Ismét autóba szálltak, de mindketten tudták, még nem az indulás miatt.El akartak csak bújni a kíváncsi szemek elöl.Ott végre átölelhették egymást; forró és szenvedélyes csókcsata vette kezdetét kettejük között.Teljesen eggyé forrtak, és nem csak a testük.Egymás iránti vágyaik már tetsi formákat kezdett ölteni;finoman remegni kezdtek.Persze nem csak ez volt az egyetlen szemmel is látható jel.Kyara finoman simogatta Ben combját, a fiú pedig határozottan fogta a lány derekát.Belefeledkezve egymás csókjaik ízlelgetésébe, Kyara keze elkalandozott, melyet Ben meglepő módon nem utasított vissza. A lány már tudta, a talpig uriember hasonlóan nemes vad lesz a karjai között mint remélte.De ekkor a lány váratlanul megálljt parancsolt, és határozottan kérte vigye haza.A férfinak tetszett a hirtelen hidegfejű lány.Indultak.De ekkor már vágyai kezdték Bent irányítani.Pár perccel késöbb mikor megálltak a sötét kis utcában,Ben ismét megölelte a lányt, de mégszorosabban mint korábban.Kyara azt hitte csak elköszönés,de Ben a fülébe súgta remegő hangon:Kívánlak!
A lány válaszként, csak annyit mondott: Szeretlek!
A fiú felbátorodott ezen, és keze a lány ágyéka felé kalandozott, bár végig a lány reakcióit figyelte, érezte;jó úton jár...
Kyara sejtelmesen nézett rá, és közbe gyengéd hangok hagyták el ajkait;forróság öntötte el ölét, de volt ennél nagyobb és égetőbb érzés is benne.Igen lelke forrósodott fel.Minden scseppnyi idegvégződése azt sugallta a hajsza a végéhez közeledik.A vadász egy jó időre, talán örökre leteszi a fegyvert.Kyara feje zsongott, mégse ez foglalkoztatta;mind hevesebben csókolta Bent, és keze felfedező útra indult.De ekkor ismét ridegen és élesen egy gondolat villant át ismét a lány fején;nem volt már tinédzser, nem akarta a végső beteljesülést épp a kocsiban, pont azt amit akkora gonddal vezettek fel annyi találkozón keresztül.Kyara határozottan és kijózanítóan kérte, menjenek fel hozzá.A fiú beleborzongott, hisz tudta, hogy mi következik;de azt még nem , hogy milyen meglepetések várnak rá.Kiszálltak az autóból, a lány előre ment, a fiú szorosan követte.Sötétbe léptek be a lakásba, de nem kellett fény, hogy tökéletesen érezzék egymás rezgéseit.Megálltak az előtérben, Ben lesegítette a lány kabátját, majd sajátjától is megvált.Hátulról ölelte át a lányt.Kyara érezte, biztonságban van a férfi oltalmazó karjai között.Ben jóval magasabb volt, így Kyara kényelmesen a mellére hajthatta a fejét, és figyelmesen hallgatta Ben szívverését.Elbódultak mindketten, csend honolt, a világ is megpihent egy pillanatra.De Kyara már nem bírta tovább, szembefordult a férfival, szájoncsókolta, kézen fogta, és bevezette a nappaliba.Ismét hevesen csókolták egymást,és nem tudni hogy a tavasztól vagy a bennük tomboló vágytól, de nagyon melegük volt.Persze mindketten a másikon szerettek volna előbb könnyíteni.Kyara levette Ben pullóverét az inggel együtt, és olyan csodálatos látvány tárult elé, hogy újra beleszédült.Gyönyörűen tökéletes volt a test ami Kyara szeme elé tárult.Kicsit meg is ijedt ettől, ismét az a félsz költözött belé, mivan ha Ő ehhez kevés, ha nem elég, ha elutasítják...De sokáig nem tudott ezen töprengeni, Ben is megfosztotta az ingétől, és hevesen csókolni kezdte a nyakát, a mellkasát, és közben már gombolta a nadrágját.Kyara se akart lemaradni, az övvel kezdett bajlódni,de gyorsan feltalálta magát.Ott áltak egynás előtt a félhomályban,pár centire egymástól és még is olyan távol.Kyara leültette Ben az ágyra kedvesen, majd a lábai elé térdelt, amolyan szertartásosan.Finoman kihámozta Ben már igencsak kemény férfiúi büszkeségét, bár sok kicsomagolni való nem volt,ha vár még pár másodpercet magától robban elő a boxer takarásából.Kyara gondozásába vette , a nem éppen átlagosnak mondható falloszt.Benen látszott a jóleső megdöbbenés, és érződött az egyre fokozódó vágy.Kyara nagyon élezte az ízek és a látvány együttes hatását,de Ben egyre türelmetlenebb lett ahogy Kyara nyelve egyre jobban felkorbácsolta uralkodási vágyát.Megfogta a lány kezét és magafeléhúzta finoman.Ben a hátát a falnak vetette, és Kyarát tüzelő ágyékába ültette.Kyara ilyet még nem érzett, de hallotta már, hogy mindenkinek megvan a maga biológiai párja.Pontosan összeillettek.Finoman mozogtak, mint egy előre megkomponált tánc,összhangban.Érezték nem fogják így sokáig bírni, Ben átfordította a lányt, finoman a hátára fektette, és izmos testével fölé emelkedett, mélyen a szemébe nézett, és határozottan beléhatolt.A lány teljesen átadta magát a férfi ritmusának,minden pillanatot végletekig élvezni vágytak.Közeben szenvedélyesen csókolták egymást.Már mindketten nagyon közel jártak a beteljesüléshez, egymás rezdüléseit figyelték.Úgy érték el a csúcsot mint egy összeszokott páros;elkapták egymás pillantását a megfelelő másodpercben.Hosszú percekig simogatták még egymást mire visszatértek a való világba...

2010. március 4., csütörtök

Kyara két arca-Zaphyris


Kyara már két hete szingliként élte mindennapjait.Élte, mit élte habzsolta a tiltott fa minden gyümölcsét.Semmilyen szégyenérzet, vagy erkölcsi akadály nem létezett számára, saját akadályait küzdötte le sorra, élni akart, és nagyot harapni az élet kínálta hatalma tortából.Vad és féktelen élvezet hajhászásba kezdett; péntek lévén, már javába a hétvégét tervezte.Estére több találkozót is szervezett, tudta valamelyik kedvére való lesz.Bár igazán már megvolt ki illetve kik mellett teszi le a ma esti voksát.Igen nagyon rákapott a szélsőségek ízére, de ma nem ez motiválta igazán. Szeretet éhes volt, azt akarta, csak Ő legyen a középpontba, mérhetetlenül sokat akart kapni, és lényével ellentétesen a legkevesebbet adni.Esni kezdett, ma még ez is kedvére való volt, ahogy a kellemesen hűvös éjszakában a téren keresztülsétált, figyelmével folyamatosan partnereit kutatva.Nem kellett sokáig megfeszíteni figyelmét, idegszálai tudat alatt dolgoztak;kiválóan.A két férfi elé sietett és egy forró italra invitálták az ismerkedés mellé.A lány tudta nem ismerkedni akar, sőt egyáltalán nem akart a fiúkról semmit tudni.Ennek is oka volt, de akkor még nem kereste a gyökerét.Mégis hosszan beszélgettek, de a lány kezdte unni, és igyekezett ezt a fiúk tudomására hozni félreérthetetlenül.A kommunikatívabb gyorsan felkínálta, hogy folytassák nála, a remekül alakuló estét; Kyara hamiskás mosolyával nyugtázta.Fizettek, autóba szálltak, és egy külvárosi kerületbe hajtottak, igazi kellemes kertváros volt. A lakás tágas, otthonos, és biztonságos a szokatlan játékra.Persze az otthon melegében gyorsan alkohol is előkerült,amolyan lazítónak, bár mindnyájan tudták erre nem lesz szükség.A fiúk tudták a dolgukat, hamar kezdetét vette a kényeztetés, és persze a felesleges holmiktól való megszabadulás.Kyara élvezte, de nem vizualitása teljesen megszűnt létezni, inkább belülről látott.Élvezni akarta minden pillanatát a helyzetnek.A fiúk igazi úriemberek voltak, minden rezdülését figyelték, és egymással majdhogynem versenyezve akartak a lány kedvébe járni.Kyarának ettől mérhetetlen étvágya támadt, felváltva szopta a fiúkat, hogy bírják a tempóját.Keményen dugták a lányt, de valahogy mintha szélmalomharc lett volna.Mondják evés közben jön meg az étvágy, hát Kyara se bírt velük betelni.Mohón vágyta a két farkat.Hosszú, mondhatni maratoni éjszaka volt;végül a végső kimerülés győzött közel a reggeli órákhoz.De Kyara nem tudott mégse aludni, tudta még napközben megannyi dolga van, és neki az adott szó mindig is nagyon fontos volt.Volt férjével volt találkozója.Reggel még megreggeliztek, majd Kyarát bevitték a városba hogy útját járhassa tovább.Kyara furcsa mód még ekkor se érzett semmi negatívat az éjszaka történtek kapcsán, inkább amolyan elégedettség volt benne.De gondolatai már másfelé keringtek, tudta jól ez a találkozó ismét igazi érdekes játékot hoz neki, de fél nem lesz rá képes. Volt férje Daniel még mindig sokat jelentett neki, hiába próbálta kiűzni erőnek erejével gondolataiból, a férfi újra meg újra visszatért.És most épp hozzá tart.Gyönyörű idő volt, és kellett ez most neki, így eldöntötte megváratja Danielt és sétálva megy hozzá.Könnyebben ment a lakásba belépés mint gondolta,már nem jelentette neki viszolygást, se rossz érzést.Daniel még nem volt felöltözve; mégis tökéletesnek tűnt most is mint az évek folyamán.Kyara kávét főzött, persze neki is.Majd reggeli, és néhány apró-cseprő dolog után, végre neki fogtak a feladatnak, amiben Kyara segítségét kérte.Két óra alatt megvoltak mindennel.Kyara kezdett teljesen kimerülni, a sok kávé és energiaital ellenére is.
Daniel kapott az alkalmon.Égszínkék szemével a lányra nézett,sejtelmesen elmosolyodott, majd gyengéden annyit mondott;gyere menjünk zuhanyozzunk le. A lány pontosan tudta mi következik, és bár esze tiltakozott, egész lényében vágyta Danielt.Azt akarta, hogy a férfit megint úgy érezze, ahogy szerette.Beálltak a zuhany alá, és a férfi mosdatni kezdte, gyengéden, mint egy törékeny kincset.Kyara hagyta, de közben nem állhatta meg hogy kacérkodjon.Danielnek most is tetszett, mint mindig.Kyara háttal állt a férfinak mégis pontosan tudta, hogy az mennyire vágyja őt.Érezte ahogy a átölelte, a teste forróságát, és a meredező farkát.De nem akarta magát könnyen adni.Megfordult, és Ő kezdte mosdatni Danielt.
Nagyon élvezték a játékot, de Kyara elunta, törölközésre ösztönözte exét.Egy szál törölközőbe heveredtek a kanapéra, Daniel kitárta karjait Kyara pedig befeküdt az oldalába, és testével szorosan hozzábújt.Kezdtek az érzelmek előtörni mindkét részről, Kyara nem bírta tovább hevesen csókolni kezdte;és a zápor nem maradt viszonzás nélkül.Gyorsan egymásba gabalyodtak, nagyon jól tudták mit kíván, mit szeret a másik.Elvárások nélkül adták át magukat egymásnak, és ettől olyan könnyed harmónia ereszkedett a szeretkezésre, mint még soha.Ez a az időtartalmán is meglátszott,felváltva szerették egymást vadul , és visszafogva érzékien.Ismét előkerült a vadász és a vad, de többször cserélődött a két szerep, mint amennyiszer levegőt vettek.A bódulat egyszerre érte őket, és egymás karjaiban pihentek el.És ekkor egy váratlan mondat hangzott el;Kyara kérlek maradj velem éjszakára...

2010. február 15., hétfő

Vad éjszaka-Zaphyris

2010. február 13., szombat

Kyara estéje-Zaphyris


Kyara nagyon készült az estére.Illatos fürdőt vett, derékig érő hosszú haját is megmosta, tökéletes estére vágyott, és minden zsigere azt súgta, nem fog csalódni.A konyhából isteni illatok szálldostak, mennyi vacsora volt készülőben.A bor megfelelő módon behűtve, a szobába romantikus félhomály, és kellemes meleg, az ablak mögött pedig mintha rendelésre történne, hatalmas pelyhekben hullott a hó.Minden adva volt egy végeláthatatlan szerelmes estéhez.Kyara épp a vacsora tálalásához kezdett mikor Ian belépett.Munkától megfáradt arca rögtön megenyhült, mosolya mindent elsöprően hatott a lányra.Ian megölelte, megcsókolta, és orra rögtön felfigyelt a finom illatokra, és szeme sarkából nem téveszthette az üveg bort sem.Nem kellett semmi kimondani, Ian tudta, várta és vágyta ezt a pillanatot. Lehet egész nap távol voltak egymástól, mégis valami láthatatlan kötelék volt közötti, néha ez meg is rémítette őket, hiszen nem régóta ismerték egymást. Ian a hidegtől átfagyva, és az otthon melegétől felhevülve, különös kettős állapotba került.Szüksége volt még melegségre, így fájó szívvel de forró fürdőt készült venni.Kyara nem bánta, befejezte a tálalást, elmosogatott és át adata magát a vágyakozásnak.Ian nem időzött sokáig, és a tőle megszokott módon egy apró törülközőben szambázott ki a fürdőből. Kyara újra és újra beleborzongott a tökéletes test látványába, és persze a hozzá tartozó mosolygós-boldog arcba, a csillogó szemekbe és abba a természetességbe ami a férfiből áradt. Ian nem öltözött fel a vacsorához, megköszönte kedvesének az ételt, majd enni kezdtek, és közben beszélgetni kezdtek, ahogy ezt minden találkozásukkor örömmel tették. De ez a beszélgetés se volt mindennapos, ahogy az alkalom atmoszférája sem.Vágyaikról kezdtek el beszélgetni, nem csoda , hogy a vacsora lassan fogyott, nem úgy a negédes bor. Gátlásaik úgy omlottak le mint a Niagara vízesés. Már mindketten pattanásig feszülten kívánták a másikat, de ez az éjszaka különleges volt.Nehezen de befejezték a vacsorát, a bor mellé és az étkezés megkoronázásaképp cigarettáért nyúltak volna, de ekkor Ian különös dologgal rukkolt elő. Füvet vett ellő, és megkínálta Kyarát is, a lány nem habozott, sose próbálta és az újdonság vonzotta. Ian elkészítette, és közösen elfogyasztották.Kellemes zene szólt a háttérben, Ianra nagy hatást gyakorolt, de Kyara nem sokat érzett; egy kicsit ellazult. Átölelte Ian nyakát, és szorosan hozzásimult.Az apró törülközőnek csúfolt szövet darab finoman csúszott le Ianról, és ott állt Kyara előtt maga naturális valójában. Kyara ismét belefeledkezett a látványba, de Ian már nem bírta tovább. Meg fogta finoman Kyara kezét és az ágyhoz vezette, levettette róla fürdőköpenyt, és meglepetésére, a lány nem volt mezítelen alatta, Bordó csupa csipke hálóinget viselt, olyat mely igazán vágykeltő. Ezt Kyara azonnal le is mérhette; Ian farka az egekbe meredt a látványtól; mohón esett a lány ajkainak; tépte-harapta azt. Hevesen csókolóztak, és közben Ian keze is felfedező útra indult a lány combján, egyre feljebb és feljebb. De Kyara összezárta azokat.Ian célpontot váltott, és a lány mellbimbóit kezdte erősen morzsolgatni; Kyara ölét forróság öntötte el, és levegővételei is megszaporodtak,a levegő nem hogy izott de lángolt.Ian levette Kyara hálóingjét és most csókjaival kezdte ostromolni a lány mellét, nyakát, és néha a fülcimpájába is vágyakozóan beleharapott.Kyara nem bírta tovább, adni akart.Hirtelen ellökte magától Iant, lábaközé térdelt és meredező farkát kezdte finoman szopni, Ian arca teljesen eltorzult a gyönyörtől, és állati hangok szakadtak ki belőle. Vonaglott a teste kiszolgáltatva Kyara kény-kedvének. A lánynak ez nagyon tetszett, de valami szokatlanra vágyott, valami új és megdöbbentőre.Tudta kisded játékaikba minden belefér amit mindketten élveznek.Nyelvével Ian zacskóján kezdett játszani, nem kímélte a hajlatokat sem, sőt a zacskó alá is elkalandozott. És akkor megtörtént amit mindketten talán titkon vágytak; Kyara Ian ánuszát kezdte nyelvével finoman kényeztetni. Ian megdöbbent saját magán, akarta kívánta; a gyönyör alattomos módon támadt rá, oly hevességgel, amilyet még soha nem érzett; és ez további lépésekre sarkallta a lányt. Neki is új volt ez az érzés, de nem tudni miért, csak a kíváncsiság, vagy Ian gyönyöre, de tovább feszegette a határokat. Nyelvével a férfibe hatolt, ritmusosan, ahogy a férfi szokott belé.Extázisba estek mindketten, ennyire még nem akarták soha egymást. Kyara ismét tovább lépett, ajkaival ismét a meredező farkat kezdte kényeztetni, miközben ujja az ánuszba kalandozott. Mintha magát látta volna Ianban kívülről, a látvány tovább sodorta a gyönyör felé.Eszeveszett játék volt ez, Ian közbe ismét megpróbált Kyara combjai közé jutni kezével, de a lány tudta az akár végzetes is lehet játékuk szempontjából, így továbbra se engedte. Erőt kellett vennie magán.Ian se járt már messze, így hirtelen felült, és határozott mozdulatokkal Kyarát az ágyra fektette, oda ahol előtte Ő feküdt.Finoman simogatni kezdte, és nem engedte hogy lány megérintse Őt. Kyara őrült kínokat élt át ezáltal, de tetszett is neki. Ian szépen haladt lefelé, és tudta most feloldja Kyara vesztegzárát.Csókokkal halmozta el a lány a combját, és ágyékát, és finom széttárta lábait, hogy végre Ő is megízlelhesse a lány összehasonlíthatatlan nedűjét. Ian nem kímélte a lányt, kényeztette ujjaival, nyelvével a lány pináját, majd ujja behatolt a lány gömböjű fenekébe is. Most a lány vonaglot kiszolgáltatottan, igazi kiegyenlített csata volt. Ian érezte, hogy most már nem engedheti el a lányt, magáévá kell tennie, most megmutathatja ismét, hogy csak az övé. Váratlanul megfordította Kyarát, és kemény hatolt a lány fenekébe, tiltakozást nem tűrően. Kemény farka feszítette égette Kyarát, de tudta minden idegsejtjével, hogy akarja,hogy most megtörje Őt Ian. A férfi keményen fogta a lány csípőjét, és írdatlan tempót diktált. Nagyon keményen megdugta Kyara finom fenekét.De a punci csábításának sem bírt ellen állni, váltogatni kezdte a nyílásokat, még néha maga se tudta hol jár,de nem is érdekelte. Érezte hogy Kyara remeg a gyönyörtől alatta.Majd az egyik kemény szúrásnál megérezte azt amiért annyira szeretett a lánnyal szeretkezni, Kyara puncija spriccet. Ian csak erre várt, villámgyorsan kihúzta farkát, és két utolsó döféssel teleélvezte Kyara fenekét. Ian ráfeküdt az akkor már hason fekvő Kyarára, és élvezték egymás lüktetését;amitől perceken belül alléltan csodás álomba szenderültek-

2010. január 16., szombat

Tantrikus ébredés - Erato



Lassan, megfontoltam lépkedek a kellemes nyári napsütésben a művelődési ház felé. Gondolataim már az új, ma induló, számomra is sok-sok rejtélyt, bizonytalanságot tartogató tanfolyamon járnak. Nemrég érkeztem haza Indiából, ahol az egyetem által finanszírozott, féléves tanulmányúton vettem részt, és a kedvenc témámmal foglalkozhattam, a tantrával.
Már 15 éve foglalkoztat ez a terület, sokat olvastam, és publikáltam is, de tudom, hogy Magyarországon a tantrikus erotikus kultúra még igencsak gyerekcipőben jár. Néhány éve elhatároztam, hogy ezen változtatni akarok, és az egyetem vezetése segítségével, ma megkezdhetem az első gyakorlati kurzust, ahol először a téma iránt érdeklődő nőket fogom arra megtanítani, hogy miként tudják uralni az érzelmeiket, miként hagyják magunk mögött a félelmet, miként találhatnak rá a megtermékenyített önbizalmuk évek óta eltemetett magvaira. Segíteni akarok nekik, hogy a tantra segítségével, a saját kezükbe vegyék a sorsukat, az erotikus életük irányítását.
Vajon hányan lesznek, hányan merik vállalni azt, hogy kinyíljanak egy férfi előtt, hányan fognak hinni abban, hogy a tantra tanításai a legteljesebb gyönyört nyújthatja számunkra. Tele voltam megválaszolatlan kérdéssel, amikor beléptem a terembe, néhány perc késéssel. Farmer, és egy laza póló volt rajtam, még a látszatát is megpróbáltam elkerülni annak, hogy én nem közülük való ember vagyok.
Az első meglepetés akkor ért, amikor tekintetem végigpásztázott a termen. Rengetegen voltak. meg sem tudtam őket számlálni. Fiatalok, középkorúak, s néhány idősebb, ősz hajú nő is ült a sorokban.
Tudtam rögtön, lehetetlen lesz, hogy egyszerre ennyien legyenek a tanaim követői. A jelentkezőket kétfelé osztottam az életkoruk alapján, majd megkezdtem a tantra alap tételeinek ismertetését.
Először a legfontosabb dologról, a szeretetről beszéltem:

- A szeretet a balzsamom, a bensőmből fakadó olaj és nedvesség. A szeretet tartja fiatalon a testem, az kenegeti az ízületeim. A szeretet végigbizsereg a gerincem mentén, fel a nyakamig, a fejemig. A szeretet lágy, örökkévaló. A szeretet egymást követő napfelkelték és naplementék végtelen sorozata. A szeretet az egyetlen állandó, kioldhatatlan dolog. A szeretet a kezdet és az lesz a vég is. A szeretet az, amiért én itt vagyok.
Mindenki elmélyülten figyelte a szavaim, de észrevettem, hogy egy magas, szőke hajú lány különös tekintettel lesi minden szavamat. Szünetet tartottam, amikor mellém lépett, és rám nézett azokkal a csillogó, kicsit kacér szemeivel...

A szünet után mindenki a székét a falak mellé helyezte el a kérésemre és törökülésbe ült. A rítusról kezdtem beszélni a jelenlévőknek, halk, ritmikus zenét tettem a CD lejátszóba, miközben ők elmélyültek a jóga-ülésben:
-Figyeljenek mindig arra, hogy az általunk kialakított, megszentelt környezet fokozza a hangulatot, felforrósítja a testünket, úgy érezzük magunkat, mintha transzban lennénk. Ha behunyják a szemüket, egyfajta áldott, álomszerű állapot sodorja magával önmagukat - nem alszanak, de nem is lesznek éberek. Szexisnek, erősnek, erotikusnak, élettelinek érzik magukat, két lábbal állnak a földön, ugyanakkor mégis a mennyben járnak. Megfeledkeznek minden gondjukról, és hibáikról. Alámerülnek ebbe az édes nedves, idilli álomba, amely egyszerűen túl szép, hogy igaz legyen. Mindenki elmélyülten, maga elé meredve, átszellemülten hallgatta az előadásom, szinte vágni lehetett a csendet. Csak az a nő nézett végig a szemeimbe, aki a szünetben oly érdeklődő volt. Szinte itta a szavaim, éreztem, hogy neki nemcsak az előadásaimra van szüksége, hanem a személyes kontaktusra is. Amint befejeztem az előadást, kiosztottam a hallgatóimnak Valerie Brooks: Tantrikus ébredés című könyvét, megbeszéltem velük, hogy a következő szombatig meddig kell elolvasniuk ezt az olvasmányos, ámde nagyon hasznos könyvet. Úgy indultam a bejárat felé, hogy a nővel egyszerre érkezzem oda.
Magam elé engedtem, majd megszólítottam:

- Lenne kedve velem teázni? Szívesen meghívom a lakásomra. Ott megismerkedhet a tantra olyan mélységeivel, amire itt a tanfolyamon nem lesz lehetősége mindenkinek. Csillogó szemmel nézett fel rám, szemei megköszönték a lehetőséget. Szempilláit lecsukta és igen jelzett felém, úgy hogy meg sem szólalt. Egymás mellett indultunk a lakásom felé csendben, de ez a csend beszédesebb volt, mint több ezer kimondott szó.
Roppant furán érezte magát az úton a lakásom felé, valahogy egyszerre volt jelen benne valami őrült bizonytalanság, félelem a teljes ismeretlenségtől és egy jóleső izgalom, ami mindig úrrá lesz a nyitott embereken, ha valami újat készülnek felfedezni. Tágas, meleg színekkel berendezett lakásom tárult elé, tisztaság, meghittség, harmónia sugárzott belőle. Kényelmes párnákkal tele szobában ültetettem le, santál illatú füstölőt gyújtottam és néhány gyertyát. Jázminteát szolgáltam fel, és közvetlenül szemben ültem le vele. Hosszan beszélgettünk arról, hogy hogyan kerültem kapcsolatba a tantrával, aztán arról, hogy miként látom ezt a témát a nők szemszögéből.
Minden nő különlegesnek akarja érezni magát. Sokan elnyomják magukban ezt az érzést, de ettől még így van. Ezt az érzést teljesíti ki és váltja valóra a tantra. Megteremti a testi-lelki összhangot önmagunkkal és partnerünkkel egyaránt. Olyan tökéletes gyönyörhöz juttat, amit ép ésszel fel nem lehet fogni. Miközben erről beszélgettünk, feszültsége eloszlott, kellemes nyugalom szállta meg, kezdett átragadni rá az a kellemes felszabadultság, ami lényemből és lakhelyemből áradt. Összegyűjtötte a bátorságát, hogy megkérdezze.

- Miért hívtál ide ma? Szeretném, ha a tantrikád lehetnék...,ugye ezért?

2010. január 12., kedd

A játék-Zaphyris

Hideg téli este volt. Kyara egy könyvet olvasott a kandalló melletti fotelban, közbe könnyű teát iszogatott, amit isteni mézzel bolondított meg. A hó szállingózott, de Kyara nem szerette a telet, csak így a kandalló mellől.Magányosnak érzete magát mivel kedvese messze járt,külföldre szólította a munkája,és ráadásul kiszámíthatatlan volt hazaérkezésének ideje is. Telefonon is csak ritkán tudtak beszélni, és így három hét után már nagyon hiányzott Kyarának az ölelés, a csók, és igen a szex is.Ráadásul a könyvben is éppen a hősnő aléltan omlott a hős kezébe, hát igen ez csak olaj volt a tűzre.Szerette a párját, és nem is akarta elveszíteni, de Ő külön kezelte az érzelmeket és a testiséget, vallotta, hogy ha valaki eléggé érett akkor együtt, de külön is tudja ezeket kezelni. Elmerült a gondolataiba, mélyen járt az emlékek között keresett-kutatott, még maga se tudta mit, és mikor úgy tűnt valami homályos kép kapcsán, hogy igen talán ott lesz, megcsörrent a telefon, mely kegyetlen gyorsasággal repítette vissza a valóságba. A név ismeretlenül ismerős volt,hirtelen villámként futott át az agyán, de nem találta a megfakult fotók között elméjében a névhez társítható emlékképet. De nem habozott tovább, mély búgó hangján beleszólt a telefonba.Kisvártatva meglepően kellemes, megnyugtató férfihang köszönt vissza másik végen, és találkára invitálta hosszú idő után a lányt. Igen megvan az arc, és megvan a hely, az idő, és a kellemes élmények, a sütik, kávék, teák...Kyara habozás nélkül igent mondott, délután 5re érted megyek, hangzott az elköszönésként... Nem sok ideje maradt,zuhanyozni ment.. Nagyon jól esett a bőrének a forró víz, becsukott szemmel élvezte a testén végigguruló vízcseppek finom érintését. Majd a radiátorról levett forró törülközőbe csavarta felhevült testét,és közbe azon gondolkozott milyen ruhadarab lenne a legmegfelelőbb az alkalomra. Nem akart mindennapos lenni, de túl ságosan kirívó sem, ugyanakkor nőiességét 100%ban ki szerette volna hangsúlyozni. Szövetnadrágot húzott, és egy szolid ejtett vállú pulóvert, mely alól kacéran villant ki bal válla. Haját kiengedte, már olyan hosszú volt hogy derekáig ért a gesztenyebarna hajköltemény.Nagy barna szemeit egy leheletnyi sminkkel tette még hangsúlyosabbá, és ekkor vette észre mindjárt kifut az időből. Cipőbe lépett, kabátot vett, és elindult. De ismét várni a kellett, a forgalom ilyenkor délután nagyon kiszámíthatatlan, ráadásul a hó csak egyre hullott, az utakon pedig nem lehetett takarítókat látni, közel s távol. És akkor szinte a környezetbe olvadva pillantotta meg a fehér autót Kyara.Az autó bekanyarodott, Kyara beszállt. Ismerős mosoly fogadta, és igen megint az az igazán érzéki férfihang, megbolondult tőle. Már érzete is a jótékony hatást, bizsergett, és nem tudott a férfi szemébe nézni, mert elveszett benne. A férfi jókedélyű volt és kérdéssel fordult Kyarához;mihez lenne kedved?Kyara próbálta a döntést ráhárítani, valljuk be elég zavarba volt, de a férfi nem engedte.
-Fázom, talán egy forró tea jól esne-mondta a lány mindezt úgy hogy a férfi szemébe nézett és füle tövéig elpirult.A férfi rámosolygott, és már tudta mi lesz a legjobb megoldás.
-Akkor talán meghívnálak hozzám, isteni teát szereztem be a héten, persze ha van kedved.
Kyara örömmel igent válaszolt, és alig 10 perccel később már be is léptek a lakásba.
Nem volt túl nagy a lakás, de egy embernek hatalmas. Balra a nappali, egy hatalmas kanapéval, és persze a szekrénysorral;a bejárattal szembe apró, de barátságos konyha,a folyosóról nyíló fürdővel, és persze a bejárattól jobbra igen egyedi stílusban berendezett hálószoba, és egy kis akvárium. A férfi lesegítette a kabátot Kyaráról, majd hellyel kínálta, miközben Ő jó házigazda módjára a konyhában tüsténkedett. Kyara nem bírt egyedül maradni, kívánta, kellett neki a férfi közelsége, és megint át járta az a bizsergő érzés, de most már nem egészen a gyomra környékéről jött, egészen lejjebb bizsergett, igen az ágyé környékéről érkezett a belső jelzés.
A férfi beszélgetéssel próbálta oldani a már kézzel fogható feszélyezett légkört, és miközben az apró konyhába térült-fordult, óhatatlanul Kyarához ért. A lány testére ezek az apró érintések olyan hatással voltak, mintha millió tűt szúrtak volna belé, és a fecskendőkben tiszta és vad vágy lett volna.Teák elkészültek, így a nappaliba vertek tábort, és belemerültek egy kisebb, és felületes csevejbe. És akkor a férfi dicsekedni kezdett az új fotómasinájával, Kyara szeretett fotózni a maga laikus, egyszerű módján, és Őt is lenyűgözte a profi gép.Kezébe vette, nézegette, majd fel tett szándéka volt hogy kipróbálja, amihez persze megfelelő alany is szükségeltetik. Nem is volt kérdéses rábírja barátját egy kis játékra. Nehezen adta be a derekát, de valljuk be nagyon imponált neki, hogy Ő lehet a középpontban, pont mint egy igazi oroszlán. Pár perc után megmutatkozott igazi férfiúi hiúsága, és Kyara utasításai alapján elkezdtek fogyni a ruhadarabok is.Élvezték a játékot, azt az ismeretlen hajtóerőt ami fűtötte őket, valahol akarták, és kíváncsiak is voltak, van e határ. Ekkor érdekes, és Kyara számára váratlan dolog történt. Oroszlánunk felállt és odasétált hozzá, kivette kezéből a kamerát, és kérte, hogy vetkőzzön a gépnek. Kyara ekkor jött ismét zavarba, de ez csak jót tett a fotóknak. Nem adta magát könnyen, de aztán mégis megszólalt az a belső hang, játssz tovább. Vetkőzni kezdett,a fényképező meg csak kattogott, elrejtve az igazi kattogást, ami ott belül volt. De egy igazi fotós minden részletre figyel, és valljuk be az oroszlán kezébe már nem amatőr kezekbe volt a masina;nem volt jó a megvilágítás, és a környezet se volt az igazi az izgalmas fotókhoz, így kézen fogta Kyarát és a hálószobába vezette. Az ágyra ültette, és már kérnie se kellett, Kyara elfeküdt az ágyon, és úgy kezdett el pózolni, mintha mindig is a vérében lett volna a modellszakma.Aztán hirtelen felült, kézen fogta az oroszlánt, és maga mellé ültette, elvette a gépet, és a szemébe nézett, majd elfeküdt az ágyon. Az oroszlán mellé feküdt, és közel hajolt, mélyen Kyara szemébe nézett, és akkor érezte a lány, nem birja tovább, nem akar többé ellen állni, ha most nem enged, akkor soha nem fog..Behunyta szemét, és félénken, mint kislány az első csóknál, tüzes ajkával megérintette a férfi ajkait.Óvatosan nyitotta fel szemét, és a férfire nézett,de nem tudta sokáig olvasni az arcát, a férfi határozottan csókolt vissza.A keze átölelte a lányt,teljes teste akaratlanul is vágyta, hogy a nő az Övé legyen,de Kyara nem akarta elsietni.Kibontakozott a forró és szoros ölelésből, és az ágyon lévő kabát ujjából selyemsálat vett elő.Az oroszlántudta mire készül a lány, igen hagyta hogy szemét bekössék, és így nyíljon meg az érzékelés egy másik dimenziója. A lány hátára fektette az oroszlánt, és a maga módján biztosította a behódolásról;két forró combja közé térdelt, és tüzes ajakival játszani kezdett a meredező uralkodói hímvesszővel.Csak rövid ideig volt ez csendes játék,az oroszlán teste vonaglott a gyönyörtől, és egyre inkább uralkodni vágyott.
De Kyara nem hagyta;tudta a behódolás valójában a legkevésbé sem az, épp a fordítottja, itt ma Ő töri be az uralkodót. Rövid időn belül Kyara tudta mindent elért, az oroszlán remegve könyörgött neki, és ez felért mindennel,hát a lány ördögi kacajjal az arcán engedte át magát a férfinak. A férfi sem akart kimaradni a behódolási ceremóniából, többek között azért sem hiszen nincs édesebb méreg a világon, a punci finom nedűjénél. Nem bírt betelni vele, egész éjszaka csak itta volna,de pattanásig feszült farka mást diktált, már Ő is vágyta a forrongó, kitörés előtt álló, kéjtől nedves pinát. Az őrület határán álltak, és akkor az oroszlán megadva a kegyelem döfést, erősen hatolt Kyarába,keményen dugta, jelezve ismét Ő irányít. De Kyara sem tiltakozott, már hetek óta csak erre várt, egy igazi kemény, és vad szeretkezésre. De ez nem volt elég, ennél már több kellett, hogy mocskos vágyait, alantas képzelgéseiből származói vad szexuális étvágyát csillapítsa. Finom nyúlt az átforrósodott péniszhez, és határozottan helyezte a feneke nyílásához. Mire az oroszlán rádöbbent hol is jár, már az idegei olyan állapotba kerültek, hogy csk annyit tudott mondani, élvezlek.Kyara érezte ahogy szét árad benne a forró ajándék, és lüktet benne a megfáradt és kielégült farok.A férfi arcára a kielégülést követően, döbbenet, és egy kis szégyen ült ki;Kyara ránézett, és a fülébe súgta, tudja, hogy neki ez volt az első, hogy elélvezett popsiba, és ne aggódjon jól csinálta. Aztán Kyara öltözni kezdett, és mire az oroszlán felocsúdott, a lány már messze járt, és tudta soha többet nem fognak így találkozni. És akkor érzete először, hogy azzal , hogy megkapta, el is vesztette Őt.

2010. január 9., szombat

A tónál - Ördög




Itt állok a tónál... Talpig feketében... Egy fantasztikus álom fog valóra válni...
Várom Őt, várom a reményt, a boldogságot, a mindenséget, várom őt...
De régen is volt, amikor először álltam itt a tó partján. Az ég vakítóan kék volt, csak két kis bárányfelhőt sodort felém a gyenge nyári szél. Sütött a nap, meleg volt, még a szúnyogok sem merészkedtek elő. Hanyatt feküdtem a parti fűben és néztem a kis felhőcskéket. Egymás felé úsztak az égen... Már majdnem elérték egymást, már majdnem összeölelkeztek, amikor megtorpant a két felhőgomolyag... Megálltak egymással szemben, figyelték egymást.... Vajon mire várnak, hisz látszik rajtuk, hogy egymáshoz valók, hogy egymásnak teremtette őket a természet.... Aztán megfordult a szél iránya és elúsztak egymás mellett... Arra lettem figyelmes, hogy mindkét felhő mintha egyszerre visszanézett volna a másikra, felmérték egymás erejét, majd továbbúsztak az égbolton. Vajon összetalálkoznak még valaha? Igen, biztos voltam benne... És láss csodát... Alig, hogy erre gondoltam, a két felhőcske megváltoztatta a mozgás irányát és ismét egymás felé haladtak... Az égen rajtuk kívül nem létezett semmi, csak ők voltak már fent a magasban... Egymáshoz értek... Érezhetően elkezdett vibrálni körülöttük a levegő... Majd ahogy egyre közelebb haladtak, egyre mélyebben egymásba olvadtak elkezdett villámlani... Pedig az ég tiszta volt... Az éles fényt mennydörgés követte... A két felhő, mit sem törődve a földiekkel, egyre jobban egymásba gabalyodott... Dörgött és villámlott a tó felett... Lassan esőcseppek lepték el a ruhámat, a testemet, de én nem mozdultam... A két fehér felhőcske teljesen eggyé vált, egymásba olvadt és teljesen összenőtt... Mintha mindig is egymáshoz tartoztak volna... A villámok és a dörgés is abbamaradt, a testemről is gyorsan felszáradtak az esőcseppek... A – most már – nagy felhő, pedig nyugodtan, méltóság teljesen, szinte mosolyogva tovasiklott az égen... Egészen addig követtem a tekintetemmel, amíg ki nem úszott a látóhatárból... Csodaszép nyári délután volt....

És megérkezett Ő... Hosszú fehér selyemruhában, ahogy libben a szoknya karcsú, testén.... Mintha azt a felhőt látnám magam előtt, akit akkor ennél a tónál láttam...
Egyesült velem ő is... Megláttam és megszerettem... Megkívántam és megmentettem..
Bár harcolt, de erősebb voltam és megszereztem... Mindenre hajlandó voltam, vagyok érte, az egész világgal szembe szálltam, de akartam Őt, és Ő is engem...
Most itt áll előttem, szinte nem is látom őt a lehúzott fátyol mögött, de már becsukott szemmel is érzem a szerelmet, a szerelmem, a szerelmét, a gyönyörű őzike szemeit, azt a mosolyát, amit sosem felejtek el.... A testének rezdüléseit, a vágyai hangját... Nekem már nem kellenek ehhez a szavak, a fény, a világosság, csak a zene, amely a szívemben szól, a dal, mely csak nekem jó, és tudom, hogy itt vagy... a szívemben, a szívem szabad börtönében...
És felém nyújtod a kezed... Nekem adod örökre... Igent mondasz..., valaki kérdezett... Én is.... IGEN, IGEN, IGEN, akarlak mindenemmel..., akarlak két kezemmel, akarlak sóhajommal, akarlak vágyaimmal... Rád nézek... Te én rám... Pillantásunk találkozik, mint az a két kis felhő az égen, de már most nem háborúznak..., csak a szikrák maradtak fent a szikrázó napsütésben itt a tónál...
Összeér a szánk, boldog, oly régóta várt érintés... Szabad, önfeledt boldogság... A könnycseppeket lecsókolom az arcodról...
-Ne félj már kedvesem, Drága Feleségem. Mellettem Te leszel a legboldogabb ember, a legboldogabb NŐ a Földön...
A férfi és a nő külön érkezett, de már együtt távozott, egymást átölelve, egymásba fonódva, mint a felhők az égen... itt lent a tónál...