Dante: Isteni színjáték


Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
Én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
Rajtam a kárhozott nép városába.


Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
Az ős Szeretet és a fő Okosság.


Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel,
Csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

2010. március 18., csütörtök

Álmoképek-Zaphyris

Kyara végre belefáradt a vadászatba.De miután belátta önmaga is, nem érezte magát semmivel jobban.Ürességet érzett, de tudta így olyan mélyen eltemetettnek hitt ajtókat tud újra megnyitni, amelyre már rég szüksége lett volna.Valójában találkozni készült egy korábbi kiszemeltjével, és a furcsa az volt csak benne, hogy már egyszer dobta Őt a férfi.És igen bántotta Kyara önérzetét a tény, miszerint Ő nem kell;de aztán legyintett és más férfiaknál kereste az önigazolást.Aztán a sors úgy döntött, ez még nem lefutott történet. És mit adott az élet; alig három hónap után újra Kyara szeme elé sodorta Bent.Találkoztak, de mint régi ismerősök.Nem gondolta, hogy lesz folytatás;de valamiért, most hogy Kyara nem kereste tudatosan a férfi kegyeit, felébresztett benne valamit.Újabb találkozót kért Ben. Kyara megdöbbent a második találkozó iránti kéréstől, de gondolta; végülis jót beszélgetnek, kedveli Bent, mi baj lehetne. A második találkozó is a végéhez közeledett, amikor Ben váratlanul megfogta Kyara kezét; a lány zavarba volt. Ritka alkalmak egyike volt ez, de titkon tetszett neki.Ben talpig uriember volt, és hazáig kísérte a lányt.A kapuban áltak, amikor Ben összeszedte minden bátorságát, és ahogy a romantikus filmek zárójelenetében, mélyen Kyara szemébe nézett, és kicsit félszegen, de annál gyengédebben megcsókolta a lányt.Közben karjai határozottan átölelték az eszét vesztett lányt.
Hosszú percek kellettek mire Kyara józanodni tudott, de zavara egyre mélyebb lett. Nem értette, mivel érte el ezt a változást, de valahol félt, hogy a történelem megismétli magát, és a második találkozás után Ben újra faképnél hagyja.Órákon át dilemázott, hogy küldjön e üzenetet a férfinak, de nem bírt nyugodni.A válasz azonban, nem hogy megnyugtatta volna, de még inkább összezavarodott.Inkább úgy döntött hagyja az időt dolgozni, elvermelte magában az addigi történéseket.Tudta jól , hogy Ben egy pár napra elutazik, és remélte ez idő elég lesz ahhoz, hogy tisztábban lássanak mindketten.Kyara sikeresen elfogalalta magát, rettentő gyorsan szálltak a napok, de persze nem is tudatosult ez igazán benne;egészen addig még meg nem csörrent a telefonja.Ben volt az,találkozót akart ismét.Kyarának nagyon tetszett az ötlet, és valljuk be kíváncsi volt , mi is fog ebből az alakulóban lévő ismeretségből kiforrni.Furcsa érzés kezdett Kyarán úrrá lenni, de a lány nem akart törődni vele. Ben pontosan érkezett, két puszit adott, majd elindultak a lány kedvenc kávézója felé.Beszélgettek, de semmi nem utalt arra, hogy bármi több is lenne közöttük.Kyara gyorsan felszabadult, és jókedvűen beszélgettek.Olyannyira élvezték egymás társaságát, hogy észre se vették , hogy elrepült az idő;de érezték nem bírják tovább a kávézó zárt falai között, a szabadba vágytak. Ben fizetett, és sétálni indultak.Kyara agódott mert elszaladt az idő nagyon , hogy miként fog hazajuni, de Ben gyorsan megválaszolta a kérdését,kinyitotta a kocsiajtót a lánynak.De Kyara nem akart rögötn beszállni, tudni akarta, hogy hányadán is állnak.Közel lépett Benhez, és most Ő nézett mélyen a férfi szemébe.Szenvedélyesen megcsókolta Bent...Ben udvariasan hazavitte a lányt, de nehezen tudtak egymástól elválni, már mindketten érezték, hogy elindult bennük apró tavaszi hajtásként az új életet és reményt hozó kis érzelmi hajtás.Két nap telt csak mikor Ben ismét Kyara társaságára vágyott, nem csak hogy szeretett volna a lánnyal lenni, egyszerűen a helyét se találta a világban.Nem merte bevallani még saját magának se, hogy ilyen érzés még sose lakozott benne.A lány azonban nem érezte túl jól magát, meghüléssel küzdött, és lelke is kimerült.Hezitált, hisz nem akarta, hogy Ben így lássa.Nem érezte az időt még elérkezettnek ehhez.De végül csak meggondolta magát, hiszen a lány is vágyta a társaságát, kedvelte, és tudni akarta valyon milyen érzések vannak még a lelkükbe.Ben a lányért ment, és sétálni indultak a kellemes tavaszi időben;romantikus séta volt a Duna parton.Beszélgettek, és Kyara először érezte a fiú lassan megnyílik neki.Furcsa, de annál kellemesebb aura lengte körbe őket.Sok arrajáró szeme ütközött meg a kézenfogva sétáló páron.Lángost ettek, és jókat nevettek, majd egy igazán kellemes helyen felfrissítették magukat a szokásos tejeskávé tea párosítással.Lassan közeledett a búcsúzás ideje, hiszen igen későre járt, és az idő is lehült.Ismét autóba szálltak, de mindketten tudták, még nem az indulás miatt.El akartak csak bújni a kíváncsi szemek elöl.Ott végre átölelhették egymást; forró és szenvedélyes csókcsata vette kezdetét kettejük között.Teljesen eggyé forrtak, és nem csak a testük.Egymás iránti vágyaik már tetsi formákat kezdett ölteni;finoman remegni kezdtek.Persze nem csak ez volt az egyetlen szemmel is látható jel.Kyara finoman simogatta Ben combját, a fiú pedig határozottan fogta a lány derekát.Belefeledkezve egymás csókjaik ízlelgetésébe, Kyara keze elkalandozott, melyet Ben meglepő módon nem utasított vissza. A lány már tudta, a talpig uriember hasonlóan nemes vad lesz a karjai között mint remélte.De ekkor a lány váratlanul megálljt parancsolt, és határozottan kérte vigye haza.A férfinak tetszett a hirtelen hidegfejű lány.Indultak.De ekkor már vágyai kezdték Bent irányítani.Pár perccel késöbb mikor megálltak a sötét kis utcában,Ben ismét megölelte a lányt, de mégszorosabban mint korábban.Kyara azt hitte csak elköszönés,de Ben a fülébe súgta remegő hangon:Kívánlak!
A lány válaszként, csak annyit mondott: Szeretlek!
A fiú felbátorodott ezen, és keze a lány ágyéka felé kalandozott, bár végig a lány reakcióit figyelte, érezte;jó úton jár...
Kyara sejtelmesen nézett rá, és közbe gyengéd hangok hagyták el ajkait;forróság öntötte el ölét, de volt ennél nagyobb és égetőbb érzés is benne.Igen lelke forrósodott fel.Minden scseppnyi idegvégződése azt sugallta a hajsza a végéhez közeledik.A vadász egy jó időre, talán örökre leteszi a fegyvert.Kyara feje zsongott, mégse ez foglalkoztatta;mind hevesebben csókolta Bent, és keze felfedező útra indult.De ekkor ismét ridegen és élesen egy gondolat villant át ismét a lány fején;nem volt már tinédzser, nem akarta a végső beteljesülést épp a kocsiban, pont azt amit akkora gonddal vezettek fel annyi találkozón keresztül.Kyara határozottan és kijózanítóan kérte, menjenek fel hozzá.A fiú beleborzongott, hisz tudta, hogy mi következik;de azt még nem , hogy milyen meglepetések várnak rá.Kiszálltak az autóból, a lány előre ment, a fiú szorosan követte.Sötétbe léptek be a lakásba, de nem kellett fény, hogy tökéletesen érezzék egymás rezgéseit.Megálltak az előtérben, Ben lesegítette a lány kabátját, majd sajátjától is megvált.Hátulról ölelte át a lányt.Kyara érezte, biztonságban van a férfi oltalmazó karjai között.Ben jóval magasabb volt, így Kyara kényelmesen a mellére hajthatta a fejét, és figyelmesen hallgatta Ben szívverését.Elbódultak mindketten, csend honolt, a világ is megpihent egy pillanatra.De Kyara már nem bírta tovább, szembefordult a férfival, szájoncsókolta, kézen fogta, és bevezette a nappaliba.Ismét hevesen csókolták egymást,és nem tudni hogy a tavasztól vagy a bennük tomboló vágytól, de nagyon melegük volt.Persze mindketten a másikon szerettek volna előbb könnyíteni.Kyara levette Ben pullóverét az inggel együtt, és olyan csodálatos látvány tárult elé, hogy újra beleszédült.Gyönyörűen tökéletes volt a test ami Kyara szeme elé tárult.Kicsit meg is ijedt ettől, ismét az a félsz költözött belé, mivan ha Ő ehhez kevés, ha nem elég, ha elutasítják...De sokáig nem tudott ezen töprengeni, Ben is megfosztotta az ingétől, és hevesen csókolni kezdte a nyakát, a mellkasát, és közben már gombolta a nadrágját.Kyara se akart lemaradni, az övvel kezdett bajlódni,de gyorsan feltalálta magát.Ott áltak egynás előtt a félhomályban,pár centire egymástól és még is olyan távol.Kyara leültette Ben az ágyra kedvesen, majd a lábai elé térdelt, amolyan szertartásosan.Finoman kihámozta Ben már igencsak kemény férfiúi büszkeségét, bár sok kicsomagolni való nem volt,ha vár még pár másodpercet magától robban elő a boxer takarásából.Kyara gondozásába vette , a nem éppen átlagosnak mondható falloszt.Benen látszott a jóleső megdöbbenés, és érződött az egyre fokozódó vágy.Kyara nagyon élezte az ízek és a látvány együttes hatását,de Ben egyre türelmetlenebb lett ahogy Kyara nyelve egyre jobban felkorbácsolta uralkodási vágyát.Megfogta a lány kezét és magafeléhúzta finoman.Ben a hátát a falnak vetette, és Kyarát tüzelő ágyékába ültette.Kyara ilyet még nem érzett, de hallotta már, hogy mindenkinek megvan a maga biológiai párja.Pontosan összeillettek.Finoman mozogtak, mint egy előre megkomponált tánc,összhangban.Érezték nem fogják így sokáig bírni, Ben átfordította a lányt, finoman a hátára fektette, és izmos testével fölé emelkedett, mélyen a szemébe nézett, és határozottan beléhatolt.A lány teljesen átadta magát a férfi ritmusának,minden pillanatot végletekig élvezni vágytak.Közeben szenvedélyesen csókolták egymást.Már mindketten nagyon közel jártak a beteljesüléshez, egymás rezdüléseit figyelték.Úgy érték el a csúcsot mint egy összeszokott páros;elkapták egymás pillantását a megfelelő másodpercben.Hosszú percekig simogatták még egymást mire visszatértek a való világba...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése