...Két hét telt el, és már nagyon vágytuk egymás közelségét, de az istenek újabb próbatétel elé állítottak minket.A távolság állt most közénk, de tudtuk a harcból mi kerülünk ki győztesen.Péntek este volt, igazán összetört lelkiállapotban ért a telefonhívásod; hiányod mélységekig átjárt, és már fájt fizikálisan. De tudtam, éreztem, a női ösztönös megérzéseim nem hagyhattak cserben; együtt erre is találunk megoldás, hisz mindkettőnk lelkében hatalmas vihar tombolt, érezni, tapintani, ölelni akartuk a másikat;összefonódni, és soha szét nem válni.Nem tartott sokáig, hogy meggyőzzelek, itt a helyed mellettem.Boldogon tettük le a telefont;és az utolsó szavad ez volt:Kívánlak! Fáradt voltam, de aludni nem bírtam; kislányos izgatottsággal vártam a másnapot.Ahányszor lecsuktam szemem arcod teljes kontúrja megjelent előttem, mosolyod ott ékítette férfias arcod, szemed vetkőztetett.Vágy tépázta testem-lelkem; kimondhatatlanul izzó szenvedély kerített hatalmába.Már szinte ujjbegyeimmel éreztem finom bőröd bársonyát, nyelvem hegyén megéreztem csókod összetéveszthetetlen zamatát; és szívem belejajdult.Még is csak alvást kellett magamra erőltetni, és olyatén álmokat igyekeztem magamba generálni, ami lehűti a bennem lévő lávafolyamot.Hajnalra eljött értem az Álom manó; de ő se volt túl kegyes, csak pár órára elegendő porral ajándékozott meg.Úgy terveztem sokáig ágyban maradok, hogy minél hamarabb eljöjjön a találkozás pillanata; de ez sem bizonyult kivitelezhető megoldásnak.Gyötrelmes órák következtek, bármennyire is szerettem volna ezt magamban megélni, a környezetem azonnal fogta a jeleket.De nem törődtek velem; ez most kimondottan jól esett.Már jócskán benne jártunk a délutánban, amikor mobilkészülékem hírül adta miszerint "tigrisem" útra kelt.Újabb adag adrenalinhoz hasonló negédes érzés öntött el; közel voltam a teljes euforikus állapothoz.Mivel a hűtés nem hozott eredményt, gondoltam megpróbálkozom a túlfűtéssel.Igazi nyári idő volt, így kifeküdtem a napra.Természetesen könyvet is vittem magammal, hogy biztosan mindenkit távol tartsak magamtól, még a világ leghosszabb közel három órájára.A környezetem empatikus képességének hála, érkezésed előtt fél órával a lakás kiürült.Ahogy leállítottad a motort, egy pillanatra a szívem is megállt.Nem még mindig nem hittem el, kételkedtem a saját szememben is.Romantikus filmekben meg annyiszor látni ezt a jelenetet; de átélni az összesen együtt véve is túltesz.Ott álltunk, szemünk egymáséiba elmerülve;de nem sokáig, hisz egymás felé siettünk, hogy végre olyan erősen öleljük egymást, hogy eltörjünk benne.Szikrákat szórtunk, amolyan apró gömbvillámok keletkeztek a bőrünkön, a vihar végre tombolni kezdett a felszínen is.Megszűnt minden körülöttünk, mi voltunk a világ, csak mi ketten.Tudom nem tartott sokáig, de nekem az egy évezred volt veled, és éreztem én a tiéd, te az enyém most és mindörökre.Muszáj volt egy kicsit elengednünk egymást,kipakoltad az autóból a dolgaid és bejöttünk a házba.De ekkor ismét éreztük amit a vas érezhet a mágnes közelébe; nem bírtunk ellenállni egymásnak.Tudtuk, éreztük nem csak az idő tette ezt velünk amit egymás nélkül voltunk kénytelenek tölteni; nem, valami hatalmas vonzalom dolgozott bennünk és nekünk.Marcangolva téptük ki egymásból a csókokat, és bár már fájt még annyiszor akartuk ismételni amíg a fájdalom már elviselhetetlen.Percenkét vetkőztettük egymást szemeinkkel; vágytuk puritán módon letépdesni egymásról a felesleges ruhát és amolyan vadember módjára; csak az ösztönöket kiélni.Kínoztuk egymást; és élveztük kínjainkat megmutatni.Amolyan perverz előjáték vette kezdetét; apróbb pihenőkkel tarkított vad csókok és a velük együtt járó felfedező utak a kezeknek.És akkor betoppantak a háziak.Igyekeztünk hűlni, bár tőlünk az Antarktisz akkor 10 perc alatt elolvadt volna.Életem eddigi legnehezebb feladata volt, állítom neked se volt egyszerűbb.Részben sikerült normális vérmérsékletünket visszanyerni egy illemhez hű bemutatás erejéig;majd észlelve hogy neked elég ha hozzád simulok már is érzem hogy szabad a mozgás a boxerban, jobbnak láttam ha esti sétát javaslok.Ezúttal is gyorsan egy állásponton voltunk;elindultunk felfedezni a város esti mivoltát; és céljaink közé felróttuk egy étterem meglátogatását is.Romantikus vacsorát sikerült elkölteni; és némi kellemes Sangria is jutott hozzá; amit te is jobbnak ítéltél mint egy korábbi találkozásunkkor elfogyasztott borkülönlegességet.Példás hatással volt rám az alkoholos nedű; lényed amúgy is pozitívan hatott rám és ezt sikerült a négyzetre emelni.Andalogva sétáltunk végig a városon, és lelkemet még magasabb piedesztrára emelte az azzal való szembesülés, hogy megannyi irigy szempár figyel minket.Végre hazaértünk, és kettesben lehettünk.Mindketten élénkítő zuhanyra vágytunk;és pontosan tudtuk nem akarjuk tovább kínozni a másikat és önnönmagunkat sem.Ágyat bontottam,és épp amikor nyugtáztam , hogy először fogunk együtt aludni; már ha alszunk egyáltalán, hisz ebben a pillanatban ez még igen kérdéses volt;megjelentél az ajtóba.Időm se volt hogy az agyam eldobjam ismét a tökéletes látványtól, hiszen erős karod már ölelt és szád betapasztotta az én csodálkozó ajkaim. Szempilláim automatikusan zárultak, és elindult a vágy hullámvasútja.Illatod megbabonázta az orrom, csókod íze a mennyekbe röpített;szoros ölelésedben azt éreztem:igen hazaértem.Az ágyig hátráltunk.Nem sok ruhától kellett megszabadítanunk egymást; de most sem bírtam magammal.Eldöntöttelek rajta; két férfias combot közé térdelve ajkaimmal kényeztettelek.Én imádom az ízét, és tudtam te is a látványt.De nem csak a magam élvezetére kívántam ezt a fajta játékot; azt akartam hogy az ajkaim között élvezz el.Az eltelt idő utolsó találkozásunk óta ismét nekem kedvezett;nem váratott magára a meglehetősen édes, forró ondó.Tudtam "önfeláldozásom" rövidesen megtérül.És akkor igazán megleptél;még azon pillanatában erősen letepertél és keményen hatoltál belém;te irányítottál és mindenáron meg akartad mutatni birtoklási vágyad tárgya én vagyok.Szemeid opálosan csillogtak; és kemény iramod lágy csókjaiddal próbáltad ellensúlyozni.
Annyira kívántuk egymást, hogy hosszas csatározás után;megpihentünk.Igen ; tudtuk ez számunkra sose lesz csak szex.Beszélgettünk; és hagytuk hogy a kis villámok szabadon vándoroljanak meztelen testünkön, néha átszambázva egymáséira is.És akkor gyermeki gyengédséggel megöleltelek, és apró finom csókokkal borítottam előbb arcod, majd mellkasod.És láss csodát azonnal megkeményedtél; úgy ahogy még talán azelőtt soha.Nem bírtam kihasználatlanul hagyni az alkalmat.Tüzelő ágyékodba ültem, így átvéve az irányítást tőled.Farkad örömtáncot járt benned, minden apró mozdultra erőteljesen reagált;menekült a sok gyönyörtől ami hirtelen érte.Tudtam, a mostani vég együtt fog érni minket; és igen ez is először történt meg.Leírhatatlan élmény volt az svájci pontosságra vallóan összehangolt orgazmus.Vállgödrödben pihegtem, és éreztem valahol máshol járok.te se voltál egészen a földön.Gondoltam álomba beszélgetjük egymást, és talán majd reggel folytatjuk;de ahelyett hogy a libidó visszaállt volna a megszokottra, minden tizedmásodpercben erősödött csak a vágyam utánad.Megrettentem a felismeréstől;belőled sose elég.Igyekeztem semlegesen beszélgetni; de akkor megláttam vágyakozást a te szemedben is.Nem neked se volt elég, sőt részedről is meg volt a bemelegítés.Hát ez az ezért nem bírunk elszakadni egymástól;töredék idő alatt újra és újra bebizsergünk egymástól.Azért azzal is tisztában voltam, bármennyire nagy a vágy a testnek vannak korlátai.Finoman simogattuk egymást; élveztük egymás testének újra és újra felfedezését.A mellkasodról a válladon keresztül a gerincoszlop mutatta az utat a kemény, apró, tökéletes feneked felé.Minden idegszáladdal sejtetted mi is következik; és tetszett az arcodra kiülő elégedetten kaján vigyor.Ez a te nyelveden a zöld lámpa.Finoman csúszott az ujjam a két kis fokhagymagerezdet formázó feneked közé.Kéjesen rándultál meg.Tudtam, hogy nem csak jól esik, hanem igen vágyod, őrülten kívánod mindazt ami tabu és velem őszintén bármikor megélhető.Játszani kezdtem,az ujjam egyelőre csak finoman körözött a bejárat körül; mennyei érzéseket kiváltva benned.Aztán finoman felfedező útra indult benned; tudtam ezt már te se bírod tétlenül; így te is elindultál bennem.Ha nem tudtam volna eldönteni, hogy tényleg élvezed, akkor a látvány magáért beszélt; meredező farkad elepedt értem.Ismét közel jártunk ahhoz a gyönyörhöz, ami valójában kín;nem hagytad.Mögém csúsztál és nedves farkad határozottan nyomtad tövig szűk puncimban.Felváltva diktáltunk már-már büntethető sebességet, és lágy visszafogott tempót.AZ utolsó utáni pillanatig húztuk.Éreztem ahogy egy utolsó nagy lökéssel összehúzódik a farkad, és a következő pillanatban pulzáló mozgással forró magfolyam teríti be a hüvelyfalam.Mohó összehúzódásokkal reagáltam én is; és végre úgy éreztem talán egy pár órát most kibírom nélküled.Életünkben először, a karjaid között talált meg az álom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése