Kyara hónapok óta vidéken élte már mindennapjait;jól esett számára egy kicsit megpihenni távol a főváros zajától.Szabad volt testben és lélekben egyaránt.Volt, hogy naphosszat lustálkodott, volt hogy túrázott vagy az utóbbi napok kánikulájában csak esténként mozdult ki a hűvös lakásból.A hétvégéi is elég változatosan teltek, hiszen Ben sűrűn meglátogatta.Élvezték ezeket a csodálatos napokat;egymás társaságát a megannyi közös programot és nem kevésbé a végtelenbe fúló szex csatákat.Ez a hétvége pont ilyennel kecsegtetett;Ben már hét elején bejelentette szívesen venné a lány társaságát.3 hét telt legutóbbi találkozásuk óta; éppen megfelelően hosszú idő ahhoz , hogy Kyara is vágyja őt.A lány vágyai a hét lassú elteltével napról-napra fokozatosan korbácsolódtak fel; de valahogy most inkább vágyta a férfi társaságát mint magát a testét.Kereste magába a választ; de nem lelte.Olyannyira lekötötte az ok felkutatása, hogy észrevétlenül péntek lett.Sokáig lustálkodhatott ma is;és nagyon vidáman ébredt.Üzenet várta a telefonon;és rögtön megelevenedett a hozzá tartozó meleg szem pár, az a semmihez se fogható érintés;beleborzongott.Mivel estéje szabad volt, így a válaszban el is ígérkezett.Most ismét magába nézett mélyen;és úgy érezte így van rendjén.Ben a szeretője volt; valaha rajongásig szerette,boldog volt társaként, de rá kellett döbbennie a férfi szabadnak született. Ahhoz hogy az övé maradjon el kellett engednie, nehéz volt de attól kezdve szabadon voltak egymással boldogok.Sokan nem értik meg mit jelent szabadon szeretni, és mereven ellenállnak, teljes lényükkel tiltakoznak. Pedig ami nekünk nem jó az épp olyan rossz a másiknak is, ha szeretünk valakit sose akarnánk rosszat neki.Az érzelmek viszont fakulni kezdtek, és Kyara érezte az a szenvedélyes lángolás amit érzett amikor Ben vele volt, már csak szelíden pislákol.Kétségbe esett, és kereste a szeretet és a törődés újabb forrását.Kyara délután kiült a kedvenc kávézója teraszára; könyvet olvasott és szürcsölte a jólesően hideg jegeskávéját.A nap szemből sütött, de már nem vakítóan hiszen késő délután volt.Második korty után ismerős sziluett jelent meg előtte a sétáló utca forgatagában.Jos közeledett határozottan.Kifogástalan öltözéke messziről kitűnt a tömegből.Helyet foglalt, és kellemes beszélgetés vette kezdetét.Ugyan már lemenő félben volt a nap, mégis a kis utcában nem mozdult a levegő.Egyre gondoltak;vízpartra kellene menni.Kocsiba pattantak és az alig 20kmre lévő tóhoz igyekeztek.Kellemesen dübörgő zene és a lehúzott ablakok mellett mindketten megélénkültek.A tóhoz érve már besötétedett és az eget megannyi csillag díszítette, festeni se lehetett volna szebbet.A parton sétálva elhagyatott stég bejáratára bukkantak a nádas mellett.Kisétálva egy fából faragott padot találtak, ahonnan kényelmesen gyönyörködhettek a csillagokban.Igazán meghitt pillanatnak érezte Kyara; és tudta Ben őszintén nem tudja már ezt megadni neki.De ezzel már el is rontotta, hiszen tudta másnap érkezik a férfi.Hosszan ültek Jossal a parton, járt a szél, nézték a csillagokat, sőt még a fürdőzés is felmerült bennük, de más korra halasztották.Jos később hazavitte Kyarát, aki azonnal az ágyába zuhant és délelőttig aludt.A szombat délelőtt elég mozgalmasra sikerült; de Kyara azon kapta magát hogy nincs az a fajta vágyakozás, az a fajta izgalmas vágyakozás Ben kapcsán ami eleddig teljesen normális velejárója volt a férfi érkeztének.Megint magával ragadta a bűntudat, és ismét az okokat kutatta.Pedig nagyon is tudta; minden mértre kész válasz volt benne, de saját magától is félt.De ekkor visszazökkentette a való világba a telefon ismerős hangja; üzenet volt Bentől.Elindult.Késő délutánba hajlott már az idő, mire a férfi megérkezett.Megölelték egymást, és ezzel megnyílt az a kettejük közötti egyedi és titkos csatorna amiért Kyara annyira rajongott, és talán függött is.Csak úgy cikáztak a láthatatlan energia villámok közöttük.Nagyon nehezen tudtak csak elszakadni egymástól, annyira összeolvadtak mindig az ölelésbe.Valahogy ettől egyek lettek; és nem vágytak soha többé a "fél" létre.Mivel strandra menni már igen késő lett volna, és Kyarának nagyon tetszett a tóparti stég és újra akarta élni, sőt talán még jobá akarta tenni a múlt esti élményt ; Bennel is felkeresték a partot.De most Kyara fürdőruhát is vitt, és Bent is kérte készüljön esti fürdőre.Kiértek a stégre, levetették ruháikat és megmártóztak a kellemes vízben.Az ég éppoly csillagos volt mint előző éjszaka;de Kyara még is leírhatatlanul jobban érezte magát.Valahogy Ben lénye,társasága annyival többet adott az estéhez , hogy a tökéletesség határát súrolta.A vízből ölelkezve nézték a csillagokat, csendben beszélgettek, de egyre sűrűbben fult el egy-egy forró csókban a beszélgetés.Pillanatok alatt őrült vágy gerjedt fel mindkettőjükben.Ben különösen gyengéd és érzéki volt, mintha csak megérezte volna Kyara összes titkos vágyát;ott a vízben lettek egymáséi.Borzongás futott végig a lányon, és hiába kereste korábbi kételyeit, nyomukat se lelte.Boldogság lett rajta úrrá.Hazatérve a vizikaland után nagyot vacsoráztak; és hamar ágyba bújtak.De érzékeik a szokásosnál is éberebbek voltak ezekben a hajnali órákban.Ismét finoman kezdték simogatni egymást;érzéki csókokkal lepték el egymás testét, borzongtak a vágytól és a másiktól.A hosszú előjátékot legalább olyan hosszú és gyengéd szeretkezés követte; teljesen átadta magát Kyara az érzésnek mely messze repítette.Úgy érezte még mindig a csillagos tóparton van, érezte a súlytalan levegő illatát, hallotta a nádas "énekét".Együtt jutottak a csúcsra; amely most mindennél kielégítőbben hatott a lányra.De ekkor megérkeztek a viharfelhők is;szomorúság lett úrrá rajta.Megint nem tudta megmagyarázni;szerencse hogy a szoba sötétjében Ben ebből semit nem érzékelt.Görcsösen próbált elaludni, de ekkor rém álom formájába törtek rá a megválaszolatlan kérdések.Reggelig gyötrődött, igazán semmit nem sikerült aludnia.De Ben se tudott, nem mintha ez vigasztalta volna a lányt. A vasárnap hamar elment; vásárolgattak együtt majd megebédeltek,és késő délután értek haza.Kyara átszellemülve, vidám és frissen tért haza a férfival.Délután filmet néztek és sokat beszélgettek.Ettől megkönnyebbült, hisz nem akart az elmúlt éjjelre gondolni.Hamar elaludtak egymás karjában; ami talán mind kettejükre rá is fért.Hétfő délelőtt Ben távozott, és a lányra megint rázuhant a világ legrosszabb érzése: a magány.De tudta hamarosan elmúlik, hisz mindig így van.De hiába teltek-múltak a napok az érzés nem múlt el; de továbbra is jobb volt hazudnia önmagának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése