Dante: Isteni színjáték


Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
Én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
Rajtam a kárhozott nép városába.


Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
Az ős Szeretet és a fő Okosság.


Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel,
Csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

2010. július 3., szombat

Te vagy nekem a mindenség - Ördög

Szerelmem vagy,
Érzem benned a vágyat,
Érzem a tüzet és a jelet,
Mely kiválasztott,
Melyet kiválasztottam,
Az érzést, mely mindennél,
Az életemnél is fontosabb.

Barátom vagy,
Hisz elmondod, ha bánt,
Hisz én is elmondhatom,
A sikert, a boldogságot,
Az örömöt, s bánatot,
A jót és a rosszat,
A baráti jobbat, fogadd!

Társam vagy,
Együtt indultunk el az úton,
S együtt is akarunk
Megérkezni a célhoz,
Ahol a testünk és a lelkünk
Már egyet akar, kér, követel,
Az önfeledt boldogságot.

Szeretőm vagy,
A tökéletesség, a tökély,
A borzongás, a zsibbadás,
A remegés, a félelem,
A vágy, mely áttör mindenen,
A kérdés, mit hoz a jövő?
Izgalmas játék, meglepő.

Mindenem vagy,
Mert akarlak, mert kívánlak,
Mert vágyom Rád minden nap,
Szomjazom a szavaidra,
Éhezem a csókjaidra, a szádra,
A tested remegésére,
A lelked érintésére.


Ördög legyek, vagy Angyal?
Kérdezem magamtól,
Hisz bennem van mindkettő,
Ezért szeretsz, ezért félsz,
Ezért vagyok, ezért kérsz,
Hogy örökre legyek a Te
Ördögi angyalod.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése