Szívdobbanás - Erato

Dobban a szívem, egy emlék fellobban
Téged hív minden dobbanás.
Egy ajtó megnyílik, és felfénylik minden
Átjutunk az álmok kapuján.

Oly jó, úgy fáj, ahogy hív most a szív,
Egy eltűnt világból, újra hazahív,
Egy végtelen űr, ami elválaszt már.
De Te itt vagy még, élsz bennem,

Mint hallod, a szívdobbanást.

Tőled és érted - eljöttem szeretni
Általad születtem - szerelem
Nem vágyom többet, csak tudjak így szeretni
És megmaradni mindig Teneked.

Miért szenvedünk - mindig ártatlanul,
Minden álmunk így végleg a mélybe hull,
A végtelen űr így hív vissza már,
De Te itt vagy még bennem,

Mint hallod a szívdobbanást...