Dante: Isteni színjáték


Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
Én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
Rajtam a kárhozott nép városába.


Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
Az ős Szeretet és a fő Okosság.


Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel,
Csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

2010. január 7., csütörtök

Egymás szemében - Zaphyris



Vasárnap volt késő este, és már megint a számítógép előtt ült. Az utóbbi időben rengeteg időt töltött a monitor villódzó képei előtt, nem igazán találta helyét a nagyvilágban. Elveszetten magányos volt, megannyi érzelemmel, amit nem tudott senkire kivetíteni, csak szeretett kandúrja gömbölyödött ölébe. Erőszakosan lökdöste a lány kezét, hogy igenis Ő itt van, Őt lehet kényeztetni, szeretni. De valahogy a lány most már másféle érzelmekre vágyott. Nyűgös is volt, feszítette belülről az érzelem-vihar. Kósza gondolat villant át az agyán, ugyan nem volt fáradt, de talán most a leghelyesebb az lenne, ha alvással enyhítené dübörgő lelkét, akarta és nem is, valahogy lelke mélyén remélte, hogy valami vagy valaki feltartóztatja. És akkor megérkezett a jel, amire tudat alatt számított, felvillant egy kis üzenet a monitoron. Nem volt se közvetlen, se túl kimért, mégis volt mögötte valami kellemes, és vonzó sugallat. A lány mohón kattintott az üzenet küldőjére vonatkozó információkra, és olyat látott, ami csak táplálni kezdte benne, azt amit már az ablak felbukkanásakor sejtett, vadászni indul. Ez a vad olyan nemes és vad volt, amit igazi vétek kihagyni, és Ő ennyi idő után végképp nem tehette. Bizsergett, és lúdbőrözni kezdett a bőre, érezte a vad is kiválasztotta Őt. Nem a megszokott beszélgetés vette kezdetét, inkább egy amolyan játékos üldözés, ahol néha nem tudni ki az üldöző és ki az üldözött. A lány önbizalma, nőttön nőtt, és nőiessége egyre inkább kapott teret. Majd vakmerő tettére szánta el magát a lány, felkínálta a társaságát. Az előkészített vad pedig félelem nélkül sétált a csapdába.
Alig telt el harminc perc a lány megérkezett, és valljuk be a meglepetés ereje még nagyobb előnyhöz juttatta. A lány végigmérte leendő áldozatát és önelégült mosollyal nyugtázta remek vadászérzékét. Leültek és persze a vadász újabb csapdákat készített elő, melyekbe, az elbódított vad szemrebbenés nélkül sétált bele, a lány nagy élvezetére. Fölényesen vezette a beszélgetést, de egyre inkább kezdett erőt venni rajta a birtoklási vágy, magának akarta, csak magának.
Semmi szégyenérzet nem volt benne, mikor odahajolt és követelően megcsókolta a férfit, igen férfi volt a javából, kemény hasa, ízlésesen kidolgozott mellizmai, széles válla, azonnal megfogta a lányt, gyorsan lekerült a látványt rejtő ing, és a lány vadul simogatni csókolgatni kezdte a gyönyörű felsőtestet. A férfi teste megfeszült a vágytól mely a lány felé sodorta egyre nagyobb lendülettel, levegő vételei megszaporodtak, pulzusa száma duplázódott, és a kéjes akarástól ágyéka is áttüzesedett. A férfi vágyta hogy a vadász elvegye mindenét, szemével már szinte könyörgött a lánynak, de az még fokozni akarta az őket körülvevő pattanásig feszült, magát is felégető aurát. A lány úgy döntött, hogy megválik attól a kis ejtett vállú pulóvertől, mely amúgy is szabadon engedte láttatni gömbölyded bal vállát, és azt a gyönyörű kis gödröcskét, igen pont ott a finom nyaka mellett. Lassan és erotikától fűtötten vette le, és az alatta lévő csupa csipke melltartó se volt kisebb hatással a férfira. Már szemlátomást szenvedett, már égett, perzselődött.
De a lány tovább vetkőzött. Úgy tett mintha saját maga szórakoztatására tenné ezt, és közben finoman simogatta teste legkülönfélébb porcikáit. A férfi nem bírta tovább, felkelt, és a lány mögé lépett, határozottan fogta meg a csípőjét, és a nyakát kezdte csókolni, puha nyelvével kényeztetni. A lány élvezte, sőt a fejét úgy fordította, hogy a legérzékenyebb területek is jól hozzáférhetőek legyenek. A férfi határozottan maga felé fordította a lányt és a finom sofa felé irányította, leültette, lábait is feltolta az ágyra, a lány elé térdelt, és a nyelvével finom nyalni kezdte az akkor már az izgalomtól teljesen megduzzadt szemérem ajkakat, és azt finoman, de határozottan előbújó, kacérkodó csiklót. A lány nagyon élvezte, soha még ennyire nem esett neki ilyen jól, ez a fajta kényeztetés, a férfi korának tudta be a virtuozitását. A lány közel járt az öntudtának elvesztéséhez amikor, valami forró, és határozottan kemény és lüktető dolog csúszott ellenállás nélkül a kiéhezett vaginájába. Újra elöntötte a vágyakozás tüze, hogy ezt a férfit ne csak megszerezze, de meg is tartsa. A vágyakozását, teste ritmusának fokozásával kívánta a férfi tudtára adni, akinek kedvére volt az őrült tempó. De nem bírhatták így sokáig, ez olyan mélyen gyökerező kölcsönös vágy volt, hogy mindketten valami megszokottól eltérőt akartak adni a másiknak. A férfi érezte a lány titkos vágyát, és finoman megfordította a lányt, pontosan úgy hogy szabad bejárása legyen az előtte elhelyezkedő négy kézlábra ereszkedett lány minkét vágyakozó barlangjába. Nagyon figyelmesen és gyengéden hatolt be a bűnbeesés szűkebb de annál édesebb labirintusába. Ekkor már tudták, egymásra találtak, szavak nélkül, mégis teljes összhangban adták át magukat egymásnak. Minden formában, nem is egyszer, és mégse tudtak betelni egymással, akkor még nem is sejtették, így lesz ez minden éjszaka, nem tudnak azóta se úgy egymáshoz érni este a hitvesi ágyban, hogy ne fusson át agyukon ez az első alkalom, amit újra és újra egyre inkább át akarnak élni, és ami azóta is csak emészti őket, felperzselve szívüket, lelküket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése