Dante: Isteni színjáték


Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
Én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
Rajtam a kárhozott nép városába.


Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
Az ős Szeretet és a fő Okosság.


Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel,
Csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

2010. május 10., hétfő

Érzelemvilág-Zaphyris


Ágyékát még mindig mardosta a hétvége pokoli forróságának emléke.Különleges kapcsolat volt az övék; szeretők voltak.Ez természetes is lehetett volna, de egyikőjüknek sem volt senki a szeretőjén kívül, és valljuk be egyikük se keresett mást.Igen ebben is különcök voltak; ahogy ismeretségük kezdete óta.Nem óhajtották a társadalmi normák szerint való életet.Szerelmi életük amolyan tragikomikus volt már;imádták egymást amit Kyara gyakran szóvá is tett; és mint hogy Ben mindig kitért a közvetlen válasz adás elől, így némasága és semmitmondóan huncut mosolya dühítette a lányt; és nem elég hogy vágyta, de elképzelhetetlen vehemenciával akarta Bent.Az akarása pedig Ben férfiúi önbecsülését korbácsolta fel pillanatok alatt, és persze ezzel együtt farka is mindig pillanatok alatt ágaskodott a lány után.Nem tudott megszabadulni ebből a gyötrően édes függőségtől; Kyara közelében úgy tudott elveszni, hogy egyáltalán nem bánta; sőt imádkozott hogy ezen alkalommal ne kelljen visszatérnie.De a lány nem kímélte; újra is újra meghódította, majd uralta, elhasználta,és dicsérte.Örökös körforgás volt kapcsolatuk.Akarták, vágyták egymást; de valami belső láthatatlan okból kifolyólag, még is szerettek volna szabadok maradni.Bármikor kereshettek volna, ismerkedni is szabad volt; de mindketten teljesen elégedettek voltak a másikkal.Kényelemről se igazán beszélhettek , hiszen mindennapjaikat távol élték.Hajdanán egy párt alkottak, aztán valahogy ez nem volt komfortos; legalább is így emlékeztek.Pedig akkor még ott voltak egymásnak, közel; bármikor elérhető távolságban.És hogy azóta a megszépítő messzeségen mi változott? Valójában semmi, talán minden csak jobb lett; a kapcsolatuk kategóriájának kivételével.Amióta Kyara vidékre költözött egy időre jobban hiányoznak egymásnak; többre értékelik az együtt töltött időt.Igaz most csak a hétvégék maradtak nekik, de ezeket teljes egészében egymásnak szentelik; ez is újdonság, pozitív újítás.A mostani hétvégén Kyara volt soron;a fővárosba utazott.Nagyon várta , hisz tudta csak ketten lesznek a hatalmas lakásban;egy kis idilli "rövid együtt élés".A kötelező programok után alig várták, hogy becsukódjon mögöttük végre az ajtó, és rájuk zuhanjon a páros-magány.Kyara vacsorát melegített mindkettejüknek, amikor megérezte háta mögött Ben jelenlétét; sőt erős tenyere már markolta is gömbölyű fenekét, jelezvén éhsége nem csak a táplálék iránt növekszik.A lány megfordult, és félig lesütött pillái alól gyermekes kacérsággal tekintett a férfi szemébe.Pontosan tudta, hogy Ben nem fog tudni tovább uralkodni vágyain;egy hét nem nagy idő, de csak addig míg távol vannak; de most ott állt előtte a lány, az imádott-féltett kincs, és megint úgy érezte még inkább kívánja mint valaha az előtt.Állati ösztönök lettek úrrá rajta; határozott mozdulattal felgyűrte a lány szoknyáját; határozottan a konyhapultra emelte, ültette; félretolta a bugyiját, és amolyan férfiúi lazasággal letolta a gatyáját, és dugni kezdte a lányt.Észre se vették hogy teljes a belátás a konyhába a hatalmas, világos ablakokon.Kyara karmolta a férfi hátát;combjait erősen kulcsolta a derekára, szája tépte-harapta ahol csak érte.Ben teljesen tudatát vesztette, csak az állati ösztön munkálkodott benne.Keményen dugta álmai "kurváját".És akkor hirtelen ötlete támadt; ha már uralta a lányt, ami igazán ritka volt, tőle maximális módon ki akarta használni a helyzetet.Közeledve az orgazmushoz lerántotta a lányt, és fejét a farkára nyomta.Még egy kicsit kényeztette magát; és amikor érezte itt az ideje Kyara jutalmának, erősen belemarkolt a lány hajába, és hátra rántotta a fejét, hogy lássa a hogy a forró ondó a szájába lövell; ahogy egy része végigfolyik a lány arcán;miközben ő nagy szemekkel bámulja érzékeinek a valaha élt legcsodálatosabb férfit.Ahogy erre a hétvégét meghatározó első szeretkezésre gondolt, ismét beleborzongott a gyönyörbe.Sőt tovább játszott a gondolattal;vágyta hogy Ben még inkább elengedje ezt az állati mivoltát.Azon törte a fejét, hogy az amúgy csendes, végletekig nyugodt férfit, milyen módon tudná még inkább rávezetni a benne lakó "szörny" kieresztésére.De folyton egy gondolat, egy kép tért vissza fantáziájába.Minél inkább el akarta hessegetni, annál többször jelent meg lelki szemei előtt.Látta önmagát ahogy kéjtől felhevülve fekszik egy ágyon kezeit keményen lefogják és már-már közel a fájdalomküszöbhöz, de még is fantasztikus élvezetet nyújtva keféli valaki, igen egy idegen férfi; aki szintén igen vonzó, legalább annyira tökéletes mint Ben és igen a szeretője nézi őket.De szenved, hogy nem érhet hozzá; csak nézheti, ahogy egy másik férfi kő kemény farka irdatlan tempóban jár ki és be az ő nőjébe.Hiszen valahol az övé, és nem , ő ezt a gyönyört adó nőt nem akarja megosztani.És ekkor nyilal belé végre a felismerés, nem azért fáj mert nem érintheti; és nem is a félelemtől, hogy az a másik férfi jobbat nyújt nála,nem.Tompán fáj,de nem még mindig nem hajlandó beismerni.Neki ez a legnagyobb vonzereje.És mindig amikor erre a következtetésre jut elmosolyodik.Igen ez Ben.De ezért szerette.

2010. május 7., péntek

Amikor - Ördög


Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod,
Amikor tudod, hogy kár volt, mégsem bánod,
Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,
Amikor érzed, hogy érte remeg két kezed,
Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,
Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,
Amikor vágyod hangját és szavait,
Amikor vágyod a hatalmát, a dalait,
Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
Amikor néznéd, ahogy nyújtja két kezét,
Amikor nem bírod már, kibuggyannak a szavak,
Amikor nem bírod már türtőztetni magad,
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,
Amikor elhiszed, hogy ő is eleped érted,
Amikor megijedsz mert rossz lenne nélküle,
Amikor megijedsz, hogy elmegy örökre,
Amikor már önmagaddal harcolsz ellene,
Amikor már semmi nem szól mellette,
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,
Amikor rájössz, hogy miért is ne, egyszer élsz,
Amikor világossá válik, hogy ez jó neked,
Amikor világossá válik, hogy megteszed,
Akkor elveszted a fejed, kell Ő Neked?
Akkor tudomásul veszed, Ő kell Neked!

2010. május 5., szerda

Más szemmel-Zaphyris

...Alig vártam a mai napot, egész héten semmi magamhoz se nyúltam; mert hogy ezt kérte a szeretőm.Gondoltam meg ér nekem ennyit ez a szexdög; ha tudnátok mit nem tud a csaj az ágyban.Szóval nagyon vártam a pénteket, sőt az egész hétvégénket.Csak ő és én kettesben egy kellemes hotelben; és ki se mászunk az ágyból.Már az összes pozitúrát többszörösen lejátszottam vele fejben, imádtam amiért mindenre nyitott, és valljuk be egészségesen perverz.És akkor üzenet a telefonomon; ő volt.Rögtön elgörbült a szám; nem jó hírek.Hosszú percekig emésztgettem, de csak nem értettem, nem állt össze a tartalom.Felhívtam; de azért még is csak a melóhelyemen voltam, nem igazán tudtunk mindenről beszélni.Kérte estefelé térjünk vissza rá.Dühös voltam és csalódott; és valljuk be attól hogy csak a hangját hallottam is mereven álltam.Őrületes, hogy mit hoz ki belőlem, és tényleg elég csak a hangját hallanom.Már két hete hogy utoljára ölelt,csókolt és furcsa de magáévá tett. Nálunk soha semmi nem működött a maga normális módján, talán ezt kedveltem benne a legjobban.Nem akart a normáknak soha megfelelni, sőt amolyan lázadó volt, és nem csak az életben a szexben is.Jól kiegészített, és előhozta belőlem mindig a szunnyadó fenevadat.Alig vártam, hogy hazaérjek, és már rúgtam is be a számítógépet; már lelki szemeim előtt láttam, hogy igen várni fog.De nem volt ott, és most nem volt türelmem rá várni; már hívtam is telefonon.Édeskés csilingelő hanga ismét pillanatok alatt a vért az ágyékomba pumpálta.Egyszerűen eszemet vesztettem;és persze nem is kellett sokáig győzködnie, hogy ha vele akarok lenni a legegyszerűbb ha lemegyek másnap hozzá vidékre.Kicsit tartottam a dologtól megvallom, hisz csak a szeretőm, és hát ő most otthon a szülői házban lakik; nem akartam a fölösleges köröket a szülőkkel.De megőrjített, és már láttam magam előtt ahogy csalogat az ágyába; ahogy rám néz azokkal a szemekkel, és én nem tudok nemet mondani többé.Tudtam ha tovább hallgatom teljes kontrollvesztés fog bekövetkezni, és azonnal kocsiba ülök, nem nézve az időt; így egyszerűen elköszöntem:Kívánlak!Az éjszakám kész gyötrelem volt, sehogy nem volt kényelmes álló farokkal aludni; eléggé elgyötörten ébredtem.Kora délutánra terveztem az indulást, de azt akartam, hogy minél jobban várjon, akarjon az én kis bestiám.De nem akartam túl későn se leérni vidékre; tudtam hogy nem fogunk sokat aludni.Ki voltam éhezve a testére, és ami önmagamnak is meglepetés volt a lelkére is.Viszonylag egyszerűen, és gyorsan odaértem.Mindig felkészülök rá; de azonnal belső remegés fog el amikor meglátom.Most is teljesen elgyengültem; ott álltunk végre egymással szemben, és azonnal átöleltem.Ez olyan érzés mintha én egy lemerült elem lennék, ő pedig egy szuper töltő.Azonnal tele lettem energiával, de nem akartam elengedni.Belőle sose elég.De éreztem, neki is hiányzott az ölelés.Végül kénytelen-kelletlen elváltunk;kipakoltam a kocsiból a cuccom és bementünk.Az előtérből nyíló tágas szoba külön lakrészként funkcionált; de nem is ez volt a fontos, hanem hogy csak ő meg én voltunk.A nyakamba kulcsolta kezét, és mélyen a szemembe nézett.Ágyékomig hatolt erotikus pillantása;ismét eszemet vesztettem.Téptük-marcangoltuk egymást; nem bírtam betelni ízével, illatával, látványával.Minden alaklom amikor hozzáértem, feljebb és feljebb múlta az előzőt.A körülöttünk lévő levő izzott;már nagyon akartam.De nem akartam elrontani a játékot; kíváncsi voltam meddig bírjuk még húzni egymást.Őszintén én már majdnem szétdurrantam.Éreztem ő is csak arra vár, hogy mikor kezdem letépni róla a ruhákat.Azt akartam, hogy ő vezessen, irányítson; abból mindig frenetikusan jó élmények származnak.És akkor csajom összerezzent; megérkeztek a szülők.Életem legnehezebb feladata volt lehűtenem magam.Bemutatott nekik, majd mentőövként elmentünk várost nézni.Nagyon oldottan éreztem magam; egymást karolva andalogtunk és beszélgettünk.Majd beülünk vacsorázni; éreztem hogy az energiákra még szükségem lesz.Emlékeztem milyen jó hatással van a cicámra az alkohol, úgyhogy a vacsi mellé finoman iszogattunk is.Remekül választott, ez az ital még nekem is ízlett.Aztán hazaandalogtunk.Alig vártam, hogy az ajtó becsukódjon, már annyira kívántam, hogy féltem kevés is lesz belőle ez a másfél nap.Édesen rám mosolygott,és elment zuhanyozni.Terelni próbáltam a gondolataimat;de édesem gyorsan végzett, így én is követtem példáját.Vetett ággyal várt, és hihetetlenül dögös volt most is.Csók-csatáztunk; és pillanatok alatt lekerült rólunk az a kevéske ruha is.Cicám rögtön kezelésbe vette ágaskodó farkam;imádtam ahogy élvezte kényeztetni férfiasságomat.Tudtam, hogy ez nem tart sokáig, ahogy azt is hogy nem fog megsértődni ha a szájába megyek el;sőt élvezettel ízlelgeti és nyeli le.Bele is haltam egy kicsit; de a hosszú idő megtette hatását.A farkam kő kemény maradt, és előtört belőlem az állatias férfi, hanyatt döntöttem a csajom, és keményen megdugtam.Azt akartam érezze hogy én vagyok a férfi;hogy tudok kíméletlen és vad lenni.Tíz körmével hasította hátam, tovább korbácsolva, hajszolva a vágyaim.Képtelen voltam elélvezni; megpihentünk.Érzékien simogatott, csókolgatott.Kimondottan jól esett;láttam szemében az elismerést.Ölelkeztünk, és keze egyre lejjebb araszolt a hátamon;markolta a fenekem; szemében már ekkor huncut tűz villódzott.Minden idegvégződésemmel tudtam hova tart.Felébredt benne a perverz vágy, hogy ő is magáévá tegyen.Finoman izgatta az férfias fenekem legérzékenyebb pontját;olyannyira magával ragadt őszinte nyitottsága; hogy élveztem.Nem csak hogy belsőleg, de farkam megint kőkeményre duzzadt.Nem bírtam hozzá kellett hogy érjek.Csiklója duzzadtan hívogatott;szemérem ajkai kinyíltak mint a rózsa.Tudtam hogy falloszom után sóvárognak; de nem; most csak ujjaimmal kellett hogy beérjék.Azonban ez nekem is kevés volt.Magamra rántottalak,és indulhatott a galopp.Szeretem több szempontból is ezt a pózt; nagyon élvezem a látványt; és a másik hogy cicám a hüvelyével szét kap pillanatok alatt; olyan izom-mozgásokat csinál amitől minden pillanatban a mennyekbe járok.Láttam a tekintetén, hogy nagyon élvezi lankadatlan farkam kitartó ostromát; hüvelye egyre gyorsabban húzódik össze;és hirtelen érdekes dolog történt, hatalmasat élveztünk együtt.Éreztem, hogy testem nem bírja tovább, kénytelen vagyok pihenni, nőm a mellkasomon pihegett; és úgy tűnt itt ér minket az álom.De nem, beszélgetni kezdtünk; és a vágy nem hagyott alább, ismét uralni akartam.Finoman fordultam ki alólad; határozottan fogtam rá csípőjére és ellenkezést nem tűrően-nem mintha lett volna- hátulról hatoltam be forró barlangjába.És még mindig élveztük egymást.Ez már amolyan normális hosszúságú aktus volt.Igaz váltogattam a ritmust, hol lassabban, hol eszeveszett féktelenül hajszoltuk a totális kielégülést.Tudtam ez mindennél többet fog érni, most nem csak a testem elégült ki, hanem a lelkem is.Jóllakottan heveredtem el az ágyon; csajom a karjaim között, és eleddig nem érzett béke és elégedettség lett rajtam úrrá.Álomba merültünk...

2010. május 4., kedd

A szerelem hónapjának ünnepe-Zaphyris


...Két hét telt el, és már nagyon vágytuk egymás közelségét, de az istenek újabb próbatétel elé állítottak minket.A távolság állt most közénk, de tudtuk a harcból mi kerülünk ki győztesen.Péntek este volt, igazán összetört lelkiállapotban ért a telefonhívásod; hiányod mélységekig átjárt, és már fájt fizikálisan. De tudtam, éreztem, a női ösztönös megérzéseim nem hagyhattak cserben; együtt erre is találunk megoldás, hisz mindkettőnk lelkében hatalmas vihar tombolt, érezni, tapintani, ölelni akartuk a másikat;összefonódni, és soha szét nem válni.Nem tartott sokáig, hogy meggyőzzelek, itt a helyed mellettem.Boldogon tettük le a telefont;és az utolsó szavad ez volt:Kívánlak! Fáradt voltam, de aludni nem bírtam; kislányos izgatottsággal vártam a másnapot.Ahányszor lecsuktam szemem arcod teljes kontúrja megjelent előttem, mosolyod ott ékítette férfias arcod, szemed vetkőztetett.Vágy tépázta testem-lelkem; kimondhatatlanul izzó szenvedély kerített hatalmába.Már szinte ujjbegyeimmel éreztem finom bőröd bársonyát, nyelvem hegyén megéreztem csókod összetéveszthetetlen zamatát; és szívem belejajdult.Még is csak alvást kellett magamra erőltetni, és olyatén álmokat igyekeztem magamba generálni, ami lehűti a bennem lévő lávafolyamot.Hajnalra eljött értem az Álom manó; de ő se volt túl kegyes, csak pár órára elegendő porral ajándékozott meg.Úgy terveztem sokáig ágyban maradok, hogy minél hamarabb eljöjjön a találkozás pillanata; de ez sem bizonyult kivitelezhető megoldásnak.Gyötrelmes órák következtek, bármennyire is szerettem volna ezt magamban megélni, a környezetem azonnal fogta a jeleket.De nem törődtek velem; ez most kimondottan jól esett.Már jócskán benne jártunk a délutánban, amikor mobilkészülékem hírül adta miszerint "tigrisem" útra kelt.Újabb adag adrenalinhoz hasonló negédes érzés öntött el; közel voltam a teljes euforikus állapothoz.Mivel a hűtés nem hozott eredményt, gondoltam megpróbálkozom a túlfűtéssel.Igazi nyári idő volt, így kifeküdtem a napra.Természetesen könyvet is vittem magammal, hogy biztosan mindenkit távol tartsak magamtól, még a világ leghosszabb közel három órájára.A környezetem empatikus képességének hála, érkezésed előtt fél órával a lakás kiürült.Ahogy leállítottad a motort, egy pillanatra a szívem is megállt.Nem még mindig nem hittem el, kételkedtem a saját szememben is.Romantikus filmekben meg annyiszor látni ezt a jelenetet; de átélni az összesen együtt véve is túltesz.Ott álltunk, szemünk egymáséiba elmerülve;de nem sokáig, hisz egymás felé siettünk, hogy végre olyan erősen öleljük egymást, hogy eltörjünk benne.Szikrákat szórtunk, amolyan apró gömbvillámok keletkeztek a bőrünkön, a vihar végre tombolni kezdett a felszínen is.Megszűnt minden körülöttünk, mi voltunk a világ, csak mi ketten.Tudom nem tartott sokáig, de nekem az egy évezred volt veled, és éreztem én a tiéd, te az enyém most és mindörökre.Muszáj volt egy kicsit elengednünk egymást,kipakoltad az autóból a dolgaid és bejöttünk a házba.De ekkor ismét éreztük amit a vas érezhet a mágnes közelébe; nem bírtunk ellenállni egymásnak.Tudtuk, éreztük nem csak az idő tette ezt velünk amit egymás nélkül voltunk kénytelenek tölteni; nem, valami hatalmas vonzalom dolgozott bennünk és nekünk.Marcangolva téptük ki egymásból a csókokat, és bár már fájt még annyiszor akartuk ismételni amíg a fájdalom már elviselhetetlen.Percenkét vetkőztettük egymást szemeinkkel; vágytuk puritán módon letépdesni egymásról a felesleges ruhát és amolyan vadember módjára; csak az ösztönöket kiélni.Kínoztuk egymást; és élveztük kínjainkat megmutatni.Amolyan perverz előjáték vette kezdetét; apróbb pihenőkkel tarkított vad csókok és a velük együtt járó felfedező utak a kezeknek.És akkor betoppantak a háziak.Igyekeztünk hűlni, bár tőlünk az Antarktisz akkor 10 perc alatt elolvadt volna.Életem eddigi legnehezebb feladata volt, állítom neked se volt egyszerűbb.Részben sikerült normális vérmérsékletünket visszanyerni egy illemhez hű bemutatás erejéig;majd észlelve hogy neked elég ha hozzád simulok már is érzem hogy szabad a mozgás a boxerban, jobbnak láttam ha esti sétát javaslok.Ezúttal is gyorsan egy állásponton voltunk;elindultunk felfedezni a város esti mivoltát; és céljaink közé felróttuk egy étterem meglátogatását is.Romantikus vacsorát sikerült elkölteni; és némi kellemes Sangria is jutott hozzá; amit te is jobbnak ítéltél mint egy korábbi találkozásunkkor elfogyasztott borkülönlegességet.Példás hatással volt rám az alkoholos nedű; lényed amúgy is pozitívan hatott rám és ezt sikerült a négyzetre emelni.Andalogva sétáltunk végig a városon, és lelkemet még magasabb piedesztrára emelte az azzal való szembesülés, hogy megannyi irigy szempár figyel minket.Végre hazaértünk, és kettesben lehettünk.Mindketten élénkítő zuhanyra vágytunk;és pontosan tudtuk nem akarjuk tovább kínozni a másikat és önnönmagunkat sem.Ágyat bontottam,és épp amikor nyugtáztam , hogy először fogunk együtt aludni; már ha alszunk egyáltalán, hisz ebben a pillanatban ez még igen kérdéses volt;megjelentél az ajtóba.Időm se volt hogy az agyam eldobjam ismét a tökéletes látványtól, hiszen erős karod már ölelt és szád betapasztotta az én csodálkozó ajkaim. Szempilláim automatikusan zárultak, és elindult a vágy hullámvasútja.Illatod megbabonázta az orrom, csókod íze a mennyekbe röpített;szoros ölelésedben azt éreztem:igen hazaértem.Az ágyig hátráltunk.Nem sok ruhától kellett megszabadítanunk egymást; de most sem bírtam magammal.Eldöntöttelek rajta; két férfias combot közé térdelve ajkaimmal kényeztettelek.Én imádom az ízét, és tudtam te is a látványt.De nem csak a magam élvezetére kívántam ezt a fajta játékot; azt akartam hogy az ajkaim között élvezz el.Az eltelt idő utolsó találkozásunk óta ismét nekem kedvezett;nem váratott magára a meglehetősen édes, forró ondó.Tudtam "önfeláldozásom" rövidesen megtérül.És akkor igazán megleptél;még azon pillanatában erősen letepertél és keményen hatoltál belém;te irányítottál és mindenáron meg akartad mutatni birtoklási vágyad tárgya én vagyok.Szemeid opálosan csillogtak; és kemény iramod lágy csókjaiddal próbáltad ellensúlyozni.
Annyira kívántuk egymást, hogy hosszas csatározás után;megpihentünk.Igen ; tudtuk ez számunkra sose lesz csak szex.Beszélgettünk; és hagytuk hogy a kis villámok szabadon vándoroljanak meztelen testünkön, néha átszambázva egymáséira is.És akkor gyermeki gyengédséggel megöleltelek, és apró finom csókokkal borítottam előbb arcod, majd mellkasod.És láss csodát azonnal megkeményedtél; úgy ahogy még talán azelőtt soha.Nem bírtam kihasználatlanul hagyni az alkalmat.Tüzelő ágyékodba ültem, így átvéve az irányítást tőled.Farkad örömtáncot járt benned, minden apró mozdultra erőteljesen reagált;menekült a sok gyönyörtől ami hirtelen érte.Tudtam, a mostani vég együtt fog érni minket; és igen ez is először történt meg.Leírhatatlan élmény volt az svájci pontosságra vallóan összehangolt orgazmus.Vállgödrödben pihegtem, és éreztem valahol máshol járok.te se voltál egészen a földön.Gondoltam álomba beszélgetjük egymást, és talán majd reggel folytatjuk;de ahelyett hogy a libidó visszaállt volna a megszokottra, minden tizedmásodpercben erősödött csak a vágyam utánad.Megrettentem a felismeréstől;belőled sose elég.Igyekeztem semlegesen beszélgetni; de akkor megláttam vágyakozást a te szemedben is.Nem neked se volt elég, sőt részedről is meg volt a bemelegítés.Hát ez az ezért nem bírunk elszakadni egymástól;töredék idő alatt újra és újra bebizsergünk egymástól.Azért azzal is tisztában voltam, bármennyire nagy a vágy a testnek vannak korlátai.Finoman simogattuk egymást; élveztük egymás testének újra és újra felfedezését.A mellkasodról a válladon keresztül a gerincoszlop mutatta az utat a kemény, apró, tökéletes feneked felé.Minden idegszáladdal sejtetted mi is következik; és tetszett az arcodra kiülő elégedetten kaján vigyor.Ez a te nyelveden a zöld lámpa.Finoman csúszott az ujjam a két kis fokhagymagerezdet formázó feneked közé.Kéjesen rándultál meg.Tudtam, hogy nem csak jól esik, hanem igen vágyod, őrülten kívánod mindazt ami tabu és velem őszintén bármikor megélhető.Játszani kezdtem,az ujjam egyelőre csak finoman körözött a bejárat körül; mennyei érzéseket kiváltva benned.Aztán finoman felfedező útra indult benned; tudtam ezt már te se bírod tétlenül; így te is elindultál bennem.Ha nem tudtam volna eldönteni, hogy tényleg élvezed, akkor a látvány magáért beszélt; meredező farkad elepedt értem.Ismét közel jártunk ahhoz a gyönyörhöz, ami valójában kín;nem hagytad.Mögém csúsztál és nedves farkad határozottan nyomtad tövig szűk puncimban.Felváltva diktáltunk már-már büntethető sebességet, és lágy visszafogott tempót.AZ utolsó utáni pillanatig húztuk.Éreztem ahogy egy utolsó nagy lökéssel összehúzódik a farkad, és a következő pillanatban pulzáló mozgással forró magfolyam teríti be a hüvelyfalam.Mohó összehúzódásokkal reagáltam én is; és végre úgy éreztem talán egy pár órát most kibírom nélküled.Életünkben először, a karjaid között talált meg az álom...